Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

J. Vorák: Kolompár Kálmánné kiskunhalasi cigányasszony kézimunkái

Fecske a) Szendrey Zsigmond és Szcndrey Ákos : Isten madara. Bácsban fészekből kivett fecsketojást iszik, aki szerencsére akar szert tenni. Szegeden nyelve, szive, mája szerelmi varázslószer. (XV11. századi feljegyzés)

21

. — Bácska: Amely házról a fecske fészkét leütik, ott a tehén véres tejet ád.5 - Harkány: A fecskefészek szerencsét hoz a házra, ahol pedig gólya fészkel, nem csap be a villám

36

. Kalotaszeg: Ha beteg ember szobájába repül, meghozza annak egészségét. Ha nászházba repül, az új párnak állandó boldogságot hoz

27

. — „Ha valakit meg akarsz szeretni Az fötskének nyelvet tedd az nyelved alá. Próbált dolog."

28 Kissziget: A szerelmes a fecske nyelvét kiveszi, nyelve alá teszi, s úgy csókolja meg akit magához akar láncolni. Nagylengyel: A házi fecske fiókáinak máját a lány (elevenen) kivágja s azokat megpirítja, tésztában megsüti. A tésztát annak adja, akivel el akarja magát vétetni.

29 b) Amerre a páros fecske száll, amikor először meglátja őket tavasszal a lány, arra megy férjhez, még az évben. — Ha lányok fecskét látnak tavasszal ezt kiáltják: kecskét látok, szeplőt hányok, mind lemosom rólam! - s ilyenkor két tenyerükkel arcukat simítva úgy tesznek, mintha mosakodnának. Fecskefészket nem szabad leverni az ereszről, mert a fecske „istenmadara", szerencsét hoz. (KM) Páros fecske tavasszal ugyanazt jelenti, mint a páros gé)lya, ha lány látja meg. — Ha a lány a fecske nyelvét ételbe, vagy italba keveri és megeteti, vagy megitatja a legénnyel, azt úgy megigézi, hogy más lányra rá se tud nézni. (VL) c) Amelyik házra fészket rak, annak szerencsét hoz. Aki a fészkét leveri, a szerencséjét veri el. (JJ) — A fecskét nem szabad bántani. A fecske maga nem szerencse. (KJ) — A fecskét nem szabad megfogni, fészkéhez se szabad nyúlni. Akkor szabad a fecskefészket felvenni és más eresz alá vinni, ha magától leesett. Akkor ahová viszik szerencsét hoz a házra. (JL) A fecske háziszerencse. (BI) Tyúk, kistyúk, törpetyúk a) Schräm Ferenc: Czétényi Elöljáróság vizsgálatot tart a helységben — 1654. „Tanú Pásztor Andrasne Jutka asszoni 26 esztendő megh esküt hiti után vallya en ollyan tikfiat tartottam az ládában az ki az tikmony hajban megh fui, de énnekem Dobos Giörgie mondotta hogi az ollyan tikfi nem fiastól és Rabságté)l való."

30 Szendrey Zsigmond: A kakas és a tyúk a termékenység szimbólumai.

31 — Ha idegen tyúk téved terhes asszony házába, könnyen s/.ül; ha nászmenet fiastyúkkai találkozik, az új pár kincsben és gyermekben gazdag lesz.

32 b) Fekete tyúk, fekete kakastól kelt tojását hónalj alatt kell kikelteni. Az így kikelt csibéből ,ludvcrcke' lesz. Mindent visz я gazdájának, amit csak kívánnak tőle. (KM) A törpetyúk az a „mitviszke" — úgy mondják, mert mindent visz a gazdájának. (VL) c) Szentgyörgy nap előtt kibújt kiscsirke ahogy szalad, mikor a tojásból kikelt, úgy viszi a gazdájának a pénzt. (JL) — Ha valaki Szentgyörgynap előtt kikelt pettyes, kendermagos tyúkot láthat, annyi pénze lesz, ahány pettye van a kendermagosnak. (JJ) Szarvas madár a) Szegedi boszorkányperekből: „A bőregeret pedig megtörve ételben adta be az urának, hogy ne lássa mit csinály."

33 — Aki Györgynap előtt bőregér szárnyat szerez s pénzt takargat bele, sose fogy el a pénze

31

. - - A Szentgyörgynap előtt fogott s pénzzel elvágott nyakú szárnyasegér az ajtó fölé kiszegezve szerencsét hoz

35

. — Ha az asszony denevérpecsenyét etet az urával, ez sohasem veszi észre felesége turpisságát.

36 — A denevért szárazd meg kemencében s törd porrá s abból este-reggel végy be egy késhegy24 SZENDREY Zsigmond és SZENDREY Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból — Ethn. LI, 1940. 330. о. 25 BELLOSICS Bálint: i.m. 309. o. 26 RELKOVIC Davorka: Harkányi mondák és néphit — Ethn. 37:176. 27 DR. WLISLOCK1 Henrikné: i.m. 109. o. 28 ERDÉLYI Pál: Régi babonák és kuruzslások (Komáromi Ék-ből) — Ethn. 11:81. 29 GÖNCZI Ferenc: Szerelmi,,Teemények" Göcsejben— Ethn 18:34—38. 30 SCHRÄM Ferenc: i.m. I. 451. o. 31 SZENDREY Zsigmond: i.m. 159. o. 32 DR. WLISLOCKI Henrikné: i.m. 109. o. 33 KOVÁCS János: A kuruzslás eszközei a szegedi boszorkányperekben — Ethn. 9:290. 34 KIMN ACH Ödön: Az év egyes napjaihoz fűződő népies jóslatok — Ethn. 13:226. 35 KÁLDY József: Bakonyi babonák és szólásmódok — Ethn. 19:285. 36 SZENDREY Zsigmond: i.m. 159. o. 222