Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
J. Vorák: Kolompár Kálmánné kiskunhalasi cigányasszony kézimunkái
(Jakab Józsefné 61 éves, kiskunhalasi, a cserepesi cigánysoron lakik, — továbbiakban: (JJ)— Szentgyörgynap előtt megfogott kisgalamb tollából szakítani kell, azt bukszába kell tenni: pénzt hoz. — Ahogy az elengedett galamb száll, olyan gyorsan jön a házhoz a pénz. — Menyasszony lakodalomkor tegyen a vőlegénye zsebébe észrevétlenül galambtollat. Sohase fogja az embere megcsalni, vagy elhagyni. CJL) Uba, vadliba, kisliba a) Szendrey Zsigmond: . . . vegetációs szimbólum, . . . betegségelvívő és emanációs állat is 13 . Kalotaszeg : Ha kereszteléskor lúddal találkozik a menet, a gyermeknek pletyka által sokat kell szenvedni életében; ugyanezt jelenti nászmenet alkalmával 14 .—• b) Ha tavasszal a kisliba hamarabb kel, mint ahogy kiscsikó lesz, akkor szerencse lesz a libákhoz. Ha csikó lesz hamarabb, akkor kevés liba fog kikelni a tojásból. — Pölyhös liba, csirke álomban betegség, halál. — Megmondja az időt: Ha tél vegén észak felé szálnak, hamar jön a tavasz. (KM) — Férfi fejéről le kell venni a sapkát, abba tenni a libatojást, onnan a kotló alá, akkor sok gácsér lesz. (VL) c) Ha álomban látod, szerencsével találkozol. (JJ) - - Szentgyörgynap előtt talált ludtojást fel kell venni, egy hónapig kell tartani, el kell dobni a hátamögé úgy, hogy aki eldobta ne lássa, hogy hová esik, akkor minden bajt eltávoztat. -— Szentgyörgynap előtt kislibát látni nagy szerencse 1 ''. Kacsa a) Bácsmegyei hiedelem: Terhes asszonynak jó, ha csizmaszárának belső oldalára felvarr egy récelábat. 16 — Hódmezővásárhely: Ahol ló van és ruca, ott a rucát nem szabad valamennyit eladni, vagy leölni, mert nem lesz szerencse a lóhoz. 17 — Tojó ruca lábát megmetszik, s a kiserkenő vért borba itatják a beteggel. (Boncfölde) 18 b) Ha kotlós alá kötőben viszik a kácsatojást, a kikelő kiskacsák közt több lesz a jérce. (KM) — (Vö.: VL-nek libáról adott adatközlésével.) c) Cigányhiedelem nincs. Kacsához halasi cigányságunk nem fűz jelentőséget. Gólya a) A gólya tavaszhirdető 19 . — Délvidéki magyar hiedelem: Ha a házbeliek gólyájukat tavasszal, repülés közben veszik észre, egész évben egészségesek lesznek 20 . — A gólyát semmiképp se szabad bántani, mert parazsat visz annak a házára, aki bántotta. 21 . — Öcsöd: Ha az ember tavasszal először lát gólyát, rántson ki egy szálat a hajából és mondja ezt: gólyát látok, hajat rántok, szerencsét találok 22 . — Kalotaszeg: Ha gólyát lát terhes asszony jobb felül repülni, akkor fiúgyermeket szül, ha balfelől, akkor leánygyermeket 23 . b) Ha a lány tavasszal az első gólyát párosan pillantja meg, abban az évben férjhez megy, ha a gólya magában repül, abban az évben még pártában marad. (KM) — Hozza a gyereket. A tavaszt is a gólya hozza. Amelyik házra fészket rak, ott a ház népe szerencsés lesz. Ha a lány tavasszal párosgólyát pillant meg, abban az évben férjhez megy. (VL) c) A gólya jó időt hoz, onnan jön, ahol jó az idő. — Jó, ha a lány tavasszal páros gólyát lát meg először, akkor hamarosan férjhez megy. (BI) - - Tavasszal ugráltunk a gólyának: Most hozza a szerencsénket! (JJ) - A gólya az égi szerencse. Amilyen gyorsan száll, olyan gyorsan hozza a szerencsét. Amerről repül, onnan jön a szerencse is. (JL) 13 SZENDREY Zsigmond: A növény-, állat- és ásvány világa varázslatokban — Ethn. 48:160. 11 DR. WL1SLÓCZK1 Menrikné: A gyermek a magyar néphitben — Ethn. 4:421. 15 JAKAB László kiskunhalasi 66 éves cigánykovács adatközlése. Ugyanő: Szentgyörgy-nap előtt bármilyen, abban az évben lett kis állatot megpillantani nagy szerencsét jelent. (Vö. : SZENDREY Zsigmond : A tavaszelő ünnepkörének szokásai és hiedelmei — Ethn. 52:101—107.) 16 DR. WL1SLOCZKI Henrikné: A gyermek a magyar néphitben — Ethn. 4:109. 17 KISS Lajos i.m. 160 161. 18 GÖNCZI Ferenc: Betegségek gyógyítása a göcseji népnél Ethn,— 16:357. 19 SZENDREY Zsigmond: i.m. 160. 20 BELLOS1TS Bálint: Délvidéki magvar babonák — Ethn. 10:3()9. 1 MOOR Elemér: A ház karbantartásával kapcsolatos szokások — Ethn. 44:175. 22 MATTHIAS Mátrainé VARGA Rózsa: Szarvasvidéki babonák — Ethn. 19:160. 23 DR. WLISLOCK1 Henrikné: Jósló állatok a kalotaszegi néphitben — Ethn. 4:109. 221
