Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
J. Vorák: Kolompár Kálmánné kiskunhalasi cigányasszony kézimunkái
végül a halasi cigány hiedclemek összevetése végül is hasznosnak mutatkozott. Az összevetés sok egyezést, vagy legalábbis közös eredet mellett szóló eltérést, néhány esetben még magyarban is szabályos ellentétet, egy-két esetben magyarhoz nem fogható, nem is hasonlítható halasi cigány hiedelmet eredményezett. A feltételezhetően cigány hiedelmeket fedő ábrákat áttekinthetőség kedvéért csoportosítottam: madarak (illetőleg, a denevérre vak) tekintettel : szárnyas állatok), szárnyatlan állatok, növények, egyéb ábrák. Csoportokon belüli sorrendiségüket az összes bemondások után megállapítható gyakoriságuk alapján állapítottuk meg, illetőleg annak tekintetbevételével, hogy Kolompárné mennyiben hangsúlyozta „szerencsés" voltukat. Az ábrázolt dolgokhoz feltételezetten fűzhető hiedelmek közül előbb az általános, vagy vidékenkénti magyar (a), azután a halasi magyar (b), végül a halasi cigány hiedelmeket közlöm (c). Páva a) ,, . . . a páva tolla szerencsétlenséget hoz a házhoz. Aki pávalatollat tart: irigy lesz. A pávatolllat gyerekeknek, fiatal legényeknek a kalapjánál láthatni, régebben a házban a rámás türköhöz szúrták díszül." (Hódmezővásárhely) 8 . b) Ha kiabál eső lesz. Nem jó bevinni a tollát a házba, azt tartják, hogy a pávatoll szerencsétlenséget hoz. (Kiss Mária 75 éves, Kiskunhalas, — továbbiakban: (KM) - Tollát a tanyaiak szálanként pénzért megveszik és a türkör mellé tűzik. Ha szerencsétlenséget hozna, nem vennék. (Váczi Lajosné Orbán Klára 59 éves, Kiskunhalas, a halasi tanyákon nőtt fel, — továbbiakban (VL) c) A páva az hűvösséget, hidegséget jelent. Szerencse látni nagy melegben. Az is jő, ha esőt kibál. (Boris Hona 40 éves, kiskunhalasi, a cserepesi cigánysoron lakik, -- továbbiakban: (BI) — Szerencse, nagy és jó szerencse. (Nem tudja, vagy nem akarja mondani, hogy miért.) (Kerekes János 61 éves cigányember, kiskunhalasi, a cserepesi cigánysoron lakik, — továbbiakban : (KJ) — Lakodalmas cigánylegények a kalapjukra, a pántlika mellé pávatollat tettek, mert az szerencsét hoz. (Jakab Lászlóné 60 éves, kiskunhalasi, cserepesi cigánysoron lakik, — továbbiakban: (JL) Galamb, vadgalamb a) Boszorkányperek, 1747. Kecskemét: ... Én nem tanítottam, Hanem Daninenak mondottam az tegjen a Főidben egy nagy Begrét, abban tegjen galamb szivet s a fülére vessen lakatot, én magam vettem a Lakatot a Vas Árostól 5 polturán. ... — mondottad-é néki, hogy mire való légjen annak el ásása!? — Azért, hogy Törvényt ne tehessenek rajok azért a Pénzért 9 . — Feketekörösvölgy: Ha nem szereti a férj a feleségét, az asszony elvisz egy fémarék sót oda, a hol galambot tartanak s ott egy fészekbe teszi. Ott hagyja vagy két napig, aztán hazaviszi, és ezzel főz. A férje megint szeretni fogja 10 . Kalotaszeg: Ki útközben galambokat lát repülni, mielőbb örvendetes hírt hall. Gerlice bugását hallani, szintén azt jelenti. E madarakkal álmodni „kedves emberrel" való találkozást jelent". — Göcseji „teemények" : A szerelmes galamb szívét kiveszi, azt megszárogatván megtöri s borba téve szerelme tárgyával megitatja. (Kissziget) Két kisgalamb szívét pogácsában megsütik s annak adja az illető, akit magának szerelmesül meg akar szerezni. (Göntérháza) - A leány két nősténygalamb szívét megsüti, megszárítja, lisztétöri és a legénvnek észrevétlenül levágott gatyamadzagját elégetve, annak hamuját a hüvelyk körmeiről levakart porral hozzákeveri. F keveréket azután tejfellel pogácsatésztába gyúrja. A megsütött pogácsát a legénynek adja, s övé lesz. (Bánokszentgyörgy) 12 . b) Ha porban fürdik száraz idő, ha vízben akkor esős idő várható. (KM) - Galambbal álmodni: eljegyzés. — Álomban a fehér galamb különösen nagy szerencsét jelent. — lia hirtelen sok galamb jön az udvarba télen, biztos: havat hoznak. — Lányok, ha legényt akarnak magukhoz kötni, olyan étellel etetik meg, amibe kisgalamb szívét főzték, vagy sütötték bele. (VL) c) Tavasszal párosával látni őket szerencse. (KJ) — Ha álomban fehér galambot látsz, szerencséd lesz. * KISS Lajos: A hódmezővásárhelyi ember ,,aprójószág"-a Ethn. 36:160—161. 9 SCHRÄM Ferenc: Magyarországi boszorkányperek (1529 — —1768) Bp. 1970. 1:475. — Sajtos Pila és Daninc elleni eljárás 10 DR. GYŐRFFY István: Babonás hiedelmek a fekete-körösvölgyi magyaroknál — Ethn. 27:83. 11 Dr. WLISLÓCKI Henrikné: Jósló állatok a kalotaszegi néphitben — Ethn. 3:54. 12 GÖNCZI Ferenc: Szerelmi „Teemények" Göcsejben — Ethn. 18:34—-38. 220
