Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

E. Solymos: A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa

csúcsához, a harmadik karikától hátrafelé (20 mm szembőség), a 2. a varsa elejéhez és szárnyához (25 mm), a 3. laptolóhoz (35 mm) a 4. a marázsahálóhoz (70 mm, az 5,5 cm széles, de vastag deszka íve adja ki a 7 cm-t), az 5. az apróhal fogására való piszehálóhoz, míg a 6. a tükörháló kötéséhez való. c) Bár megfelelő mennyiségű bizonyító anyag nincs a kezünkben, feltételezzük, hogy mint a hálókötőtűnél a tű hossza függ a kétféle kötésmódtól, úgy a deszkáknál a parasztkötéshez használtak széle éles, a netzkötésnél legömbölyített, mint az itt felsorolt példányoknál is. Ólomöntő minta a/A. Tégla. Háromnegyed tégla felső lapján bicskával vésett négy, csónakalakú mélyedés, 7—8 cm hosszúak, 1,7 cm szélesek és kb. 0,7 cm mélyek. (VI. t. 19.) В Vasfogó. Harapófogóhoz hasonló vas szerszám, de feje hengeres, melyben belül két félgömb alakú mélyedés van. Egyik oldalon beöntő nyílás, hosszában pedig mindkét fél lyukasztva. (VI. t. 20.) b/A. A mélyedésekbe forró ólmot öntenek, ha kihűlt, a hálók alsó inára kalapálják. B. Az összecsukott fogón szeget dugnak át, majd forró ólmot öntenek a beöntőnyílásba. Az így nyert ólomgolyó a szeg helyén nyert lyukon át felfűzhető. Elsősorban vetőhálóknál használják, ahol a súlyelosztásnak nagy szerepe van. Ilyen öntőmintája nincs minden halásznak, egymástól kérik kölcsön. 1. Kátrány os edény 3. a) II. világháborús rohamsisak, melyre fület szereltek. b) Kishalász használta kátránymelegítésre a szerszámok impregnálásához. c) A XX. sz. eleji halászati szaklapokban sokat foglalkoztak a hálók kátrányozásának, konzerválásának kérdéseivel. Kezdetben tiszta kátrányt, majd karbolineum és kátrány keveréket használtak. Ezek a konzerválási módok ugyan meghosszabbították a hálók élettartamát, de sok hátránnyal is jártak. Az 1920-as évektől a rézgálicos, 1950 körül a csersavas impregnálási eljárások terjedtek el. A műszál fonalak impregnálást nem igényelnek, napjainkban csak a ladikokat, bárkákat kátnyozzák. /. Bélyegzővas 3. a) Esztergályozott fanyélben hosszú gömbvasrúd, végén kovácsoltvasból hal, benne GL (Graszkity Lajos) monogtam és egy horog. (VI. t. 22.) b) A tulajdonos halász ezzel égette be névjelét fából készült tárgyaiba, pl. ágyába, viszálójába, ladikjába, szapolyába. c) Halásznál ilyen bélyegzővel nem találkoztunk, de hasonlót használnak a parasztok állatok, használati tárgyak megjelölésére. HALÁSZATI ESZKÖZÖK 1. Szigony 3. a/A. Drótból hajlított kétágú villa, hegyein kifelé álló szakákkal. (VII. t. 25.) B. .Kovácsolt vas, két (2), három (3) ill. négy (4) ággal. Az éles, hegyes szakák felváltva előre—hátra néznek. Köpüsek, szeglyukkal. Egy darab vasból kovácsoltak. A (3) sz. köpűje külön darab, mely nittelve van a villás rész nyúlványához. A (4) sz. vasvillából alakított. (VII. t. 23, 24, 26.) b) A szigonyt a nyélre rákötve (1), vagy köpűvel felerősítve használták vízszélen, nádasokban, főleg ívó halra. A látott halat nyársalták fel vagy vaktában szurkáltak. Tiltott szerszám. Használaton kívül a hegyeket rátűzött kukoricacsutka darabokkal védték. c) Az A. (1) egyéni változat, a 4 sz. ugyancsak orvhalász szerszám. Jellegzetes típusnak a 2. és 3. sz. tekinthető. Ezeknek széles körű dunai és tiszai elterjedése van. 1. Horgok 3. a/A Függő horgok A

1 Horogszemek. Az (1) sz. háromágú, kovácsolt vashorog. Kis horgonyra emlékeztet. Füle hajlított. Nyakán pamutfonal, amivel a kuttyogatásnál használt tyúktollat kötötték fel. A 2—24 sz. harcsahorgok kovácsolt vasból készültek, kovács munka. Felkötő végük lapos, a horgok előrepedzők. Néhány darabon a felkötő zsinór maradványa. (VIII. t. 27—29.) A., Kuttyogató horog. Kovácsolt vas előrepedző egyes horog, lapos kötővéggel. Szárára fekete csirketoll van kötve. A 25. sz. 3 ágú fonott zsinór élőkén van, ehhez csatlakozik a kétszálas sodrott hosszú inslég, az alsó végén két nagy, vaskos kalapált ólom. A 26. sz. két szálból sodrott nylon élőkén van, ehhez kapcsolódik egy vékony kötél, melyen 28 db dobóháló ólom és két hoszszúkás rávert ólom van. A 27. sz. két szálból sodrott inslégen két külön szálra kötött egy-egy horog, az előkék találkozása felett három golyó és négy széles, lapos rávert ólom van. (VIII. t. 30—31.) A

3 Csapóhorog. Barnára pácolt kétszálból sodrott inslégen egy db kovácsolt, előre pedző, lapos végű horog. A

4 Átkötős horog. Hosszú, vastag inslégen két db kovácsoltvas előrepedző, lapos végű vashorog 20 cm hosszú fonott élőkén, egymástól 150 cm-re. Az előke vastagabb, mint az inslég. B. Véghorog. A csiklányhorog inslégre kötött két szálból sodort élőkén felhurkolt 8 db horog. A horgok közti távolság kb. 180 cm, kinyújtott két karnyi távolság. Az előke hossza 20 cm. Az első horog a zsinór elejétől 226 cm-re (31). A fenékhorog hosszú derékzsinórján 100 cm-re egymás63