Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Bálint S.: Szegediek Bács-Kiskun homokján

végén is láthatók. A középkori település a hódoltság idején elenyészik. Egy 1642. évi adat szerint a szanki puszta Szeged városának birtoka. A j ászkun redempció során Szánk pusztát a kunszentmiklósi közbirtokosság váltotta meg és hosszú időkön át lábasjószágot legeltetett rajta. A múlt század folyamán népesedni kezd, mégis csak 1862-ben kap református lelkészt. A gyülekezet hívei nyilvánvalóan pásztoremberek voltak. Szórványosan megjelennek a katolikusok is. Szánk önálló községgé 1874-ben alakul. Határa 1960-ban 18 720 hold, lélekszáma 4419 lélek. Ebből mintegy 500 halasi református sarjadék. A hagyományos pásztoréleten eljárt az idő. A szentmiklósiak a nagy távolság miatt nem tudták volna feltörni, művelés alá fogni a szanki határt, ezért felosztották, majd az egyes birtokosok minden áron szabadulni igyekeztek messze földjeiktől. A környéknek, főleg a szegedi tanyavilágnak már homoki földműveléssel foglalkozó szegényparaszt, sokszor bérlőként küszködő népe megragadja az olcsó földszerzés alkalmát, és a régi, 13 ezer holdra tehető baromjárásokon tanyát épít, szőlőt telepít. Szánk ma a környék egyik legszebb, legvirágzóbb faluja, amely frissen fúrt olajkútjai révén hamarosan országos hírhez jutott. Szánk lakosságának mintegy háromnegyede katolikus, negyede pedig református. Ez a benépesedést is magyarázza. A reformátusok Kunszentmiklós, részben Halas felől jönnek, a katolikusok pedig ö-ző táj szólásukkal is az ősi szegedi szülőföldről, a szegedi tanyavilágból való származásról tanúskodnak. Az alsóvárosi havibúcsúra a hagyományok erejénél fogva még napjainkban is számosan térnek haza. Szánk katolikus népe hosszú ideig Majsa lelki gondozása alatt állott. Templomot már 1898-ban emel, de csak 1932-ben kap külön papot. A majsai anyakönyvekből világosan kitűnik a falu katolikus lakosságának jelentős részben a szegedi határból, tanyákról való eredete. Innen származó családok: Bacsó, Báló, Bárkányi, Bo^sik, Böröcz, Budai, Buruc^kai, Csűri, Födi, Hegedűs, Kakuszj, Kocsó, Kónya, Korom, Kormányos, Lippai, Márta, Nagy, Nagypá/. Ördög, Palotás, Rabi, Rác%, Ro^snyai, S^anka, Tápai, Tömösvári, Varga, Zelei, Zsiga. Kisszállás Hajdani kincstári puszta, most tanyaközség. Területe 15 998 hold, lélekszáma 4710 (1960). Az utóbbinak nem egészen fele századunk első harmadában szegedi tanyákról, főleg az alsó részről rajzott át. Régebbi történetéről nekünk itt nem szükséges szólani. Csak ott kezdjük, hogy 1802 után Halas városa bérelte. 1840 táján Stametz-Mayer bécsi bankár tulajdonába jutott, aki nagy befektetéssel urasági lakot, gőzmalmot, vasöntőt, szeszfőzőt, modern tehenészetet alapított rajta. A birtok leányági örökösödés útján a Boncompagni olasz hercegi családé lett, amelytől bérlőtársulatok árendálták. Utoljára 1925-től a Kisszállási Uradalmi Részvénytársaság kezén volt. Ez mintagazdaságot létesített rajta, közben azonban cselédeit kegyetlenül kihasználta. Az uraság csak őszi vadászatokon látta, ha látta, észrevette őket. Az uradalom az első világháború után vagyonváltság címén kénytelen 1500 hold földet fölajánlani. Erre a célra egy sívány homokpusztát engedett át, amely azelőtt meddő tehenek legelője volt. Istállójuk a mostani négyestelepi iskola helyén állott. A puszta kisebbik részét Bácsbodrog megye vitézei kapták, a nagyobbikra pedig, 3—12 holdra igényjogosult ásotthalmi, átokházi, ötömösi, mérgesi bérlők, tehát szegediek települtek. 1945 után még újabb jelentős, főleg átokházi rajok követték őket. Manapság a szegedi földhöz legközelebb eső Négy este lep, továbbá A.lmajor, Bíbic, Tüskös, Tormatanya homokján élnek nagyobb, összefüggő közösségben szegedi családok: Ábrahám, Abrahám-Tűres, Babarcai, Bakacsi, Bat a, Bálint, Báló, Bénák, Be^dán, Bodó, Bó^só, Barcsok, Burkus, Csamangó, Csás^ár-Piítyi, Csipak, Csiszár, Csóti (Joka), Csöke, Daka, Dobó, Engi, Falusi (Mérges), Farkas, Fazekas-Kádár, Fekete, Fodor, Födi, Fürtön, Gergus, Hebó'k, Hegedűs-Bite, Hódi, Hus^ta, Jó/árt, Kasza, Кацг, Kerekes, Király, Kispál, Kispétör, Komócsin (Irha), Kormányos, Ко the ne, Körmös, Körösi, Krisztin, Kürti, Fasancz, Fáz_ár, Fóggó, Lovászi) Magda, Martonyosi, Mása, Márki, Míg, Mityók, Módra, Molnár, Nacsa, Nagy, Négjökrű, Nyári, Ördög, Papdi, Pálfi, Pálinkás, Rab, Rutai, Rúzsa, Sárkány, Simon, Sója, Süveg, Szélpál, Sziráki, Szögi, Tanács, Tápai, 421