Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma
ki a több mint félmillió forint zálogösszeget. Ez időközben 573 000 Ft-ra szaporodott fel. Vállalták azonkívül 1000 katona kiállítását, és kötelezték magukat, hogy a nádor fizetéséhez évi 12 600 Ft-tal hozzájárulnak, így következett be 1745-ben a rcdempció. A Jászberényben kihirdetett királynői határozatot a kerületek, jász és kun helységek küldöttei nagy lelkesedéssel fogadták. Az összeg arányos felosztására mindjárt bizottságot szerveztek. A helységek és puszták értékét felbecsülték, s az 1745. évi november 25-én tartott közgyűlésen már meg is állapították, hogy a redempció összegéből az egyes jász és kun városokra, községekre mekkora teher esik. A redempcióban a Jászságból 11, a Nagykunságból 6 és a Kiskunságból 8, összesen 25 helység vett részt. A kiskun helységek közt már ott találjuk a csak két évvel előbb megtelepült Félegyháza és Majsa községeket is. Félegyháza vállalkozó szellemű új lakosai mindjárt viszonylag nagy földterület megváltását határozták el. A Kiskunságban Halas és Kunszentmiklós után a legnagyobb összegű redempciót fizették. Fékgyhá^a pusztán kívül mindjárt kezdetben magukhoz váltották Verencs^állása, fél Galambos és fél Kisszállása pusztát. Külön kellett fizetniök a kecskeméti bérlet idejéből már ismeretes félegyházi nagyvendéglőért. Az egyes puszták rcdempciójának összege az alábbi volt: Félegyháza földjéért Ferencszállása pusztáért Fél Galambos pusztáért Fél Kisszállása pusztáért Félegyházi nagyvendéglő Összesen: 12 100 Ft 7 000 Ft 5 000 Ft 2 750 Ft 2 000 Ft 28 850 Ft. Ehhez járult még 1753-ban Csólyos puszta 6000 Ft redempciója, majd 1758-ban Galambos puszta másik feléért 5000 Ft redempció. Kiskunfélegyházának egész redempciója tehát 39 850 Ft-ra rúgott. A redempció jelentősége abban állott, hogy a jászkun lakosság, köztük Félegyháza új telepesei is, a földbérlökből, földesúri alattvalókból egyszerre „redemptus gardákká"', szabad birtokosokká váltak. Egykorú levéltári adat a redempciót pl. „a Földes Uraságtul való föl szabadulás'''' kifejezéssel értelmezi. 47 Abban az időben, amikor Magyarország földje még túlnyomó részben nemesi birtok — ez is jórészt nagybirtok — a földműveléssel foglalkozó lakosság pedig jobbágy és zsellér, a 18. század közepén, az Alföld 25 jász, nagy- és kiskun községében a szabad parasztok osztályának kialakulása gazdasági és társadalmi fejlődésünk szempontjából igen jelentős lépés, eredmény volt. A Jászság és Kunság lakosságának életmódja, gazdálkodása, községi szervezete az akkori jobbágy rendszerű gazdálkodással és társadalmi kötöttséggel, alárendeltséggel szemben országos vonatkozásban is a jövő fejlődésének irányát mutatta. Ennek, a maga korában legfejlettebb és újszerű, de elszigetelt birtokos-paraszt társadalomnak viszonyai tárulnak elénk Kiskunfélegyháza 18. századi gazdasági és községi életének vizsgálata során. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a redempció nem jelentette egységes paraszti társadalom kialakulását. A földet váltó, birtokos parasztok mellett mindjárt kezdetben ott találjuk a földnélküli parasztok, zsellérek nagy tömegét. Ezek törekvése is természetszerűleg földszerzésre irányult. Miután azonban a „redemptus gazdák" földjeiket és pusztákat megváltották, a zsellérek földhöz juttatásáról hallani sem akartak, az ; lyen szándék a birtokos társadalom ellenállásába ütközött. így már korán ellentét alakult ki a redemptusok és az, irredemptusok, zsellérek között. A községvezetést a redemptusok a maguk számára biztosították, így az irredemptusok törekvéseit könnyen el tudták hárítani. Hogy valaki a redempció alkalmával milyen nagyságú földterületet szerezzen, annak csak a rendelkezésre álló pénzösszeg, vállalkozási kedv és kockázatvállalás szabott korlátot. A megváltott földterület lehetett egész sess *° va g v kerthely, (= 140 kat. hold) és fél vagy negyed telek. Az első összeírás szerint a legkisebb redimált földterület negyed sessio (— 35 kat. hold) volt. Később ennél kisebb birtokokkal is találkozunk. Az egész sessio, vagyis 140 kat. hold föld „redemptionalis summájá"-t, megváltási összegét 200 Ft-ban állapították meg. A kisebb földterület redempciója arányosan csökkent 100, illetőleg 50 Ft-ra. Már a redempció évében készült, 1745. évi összeírásban Kiskunfélegyházán a lakosság vagyoni helyzetében lényeges különbségeket látunk. A 218 lakos közül egész „házhelyet" vagy telket váltott 43 lakos, fél házhelyet (70 kat. hold) 61, negyed házhelyet (35 kat. hold) 76 gazda. Az összeírás 27 lakost zsellér47 Uo. 23. 1. 353
