Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése
Györffy István a hajdúvárosok települési rendjében fedezte fel a tizedes beosztást. Valószínű, hogy a katonáskodó hajdúság úgy telepedett meg városaiban is, mint egy katonai táborban, vagyis tizedes egységekben, tizedes parancsnokaik felügyelete alatt. A tizedes hajdú településekről Györffy István így írt: „A jelenleg ismert legrégibb 1702. évi névszerinti hajdú összeirásban Szoboszlót tizedenként írták össze. Eszerint 1702-ben Szoboszló tizenöt tizedre oszlott. A tizedek alatt régen nem városrészeket értettek, hanem katonai egységeket, mivel a katonai kötelékben lévő első települő lakosság annakidején tisztjei és zászlai alatt a város kitűzött területén, mint valami táborban, katonai rendben szállott le, e kisebb települési egységek állandósultak, és a katonai kötelék közigazgatási keretté vált.”42 Hogy Bátyán működhetett ez a települési szerkezet, az a letelepülő bátyai rácoknak a hajdúkéhoz hasonló katonai szervezetéből következhetett. A hajdúság egyébként nagyobbrészt a „Dél-magyarországi végvidékekről elmenekült és elüldözött magyarságból került ki, akikhez különféle délszláv népekből származók is csatlakoznak.”43 Más katonáskodó népcsoportoknál szintén megtalálható ez a rend. így például a székelyeknél, vagy a nyugati végeken a szintén határőrző soproniaknál. A hasonlóan kiváltságos jászoknál és kunoknál szintén létezett a tizedes rendszer, mert a redempció után a földosztásra tizedek szerint került sor - írta Novák László Ferenc.44 „A kiskunsági mezővárosok tizedeiről jobbára szűkszavú említések tanúskodnak” - jegyzi meg Bárth János.45 Az a furcsa, hogy a települések tizedes felosztása olyan helyeken is megtörtént, ahol a lakosság nem volt katonailag megszervezve, tehát a tizedes rend egyszerűen közigazgatási egység lett. Egyes városokban ezt a beosztást később német mintára vagy német lakosok letelepedése miatt a fertályokra való felosztás követte. A tizedes vagy fertályos közigazgatási egységeknek aztán különböző feladataik és a tized lakói által választott tisztségviselőik lettek, önálló gazdálkodást folytattak, felügyeltek a közrendre stb. Petercsák Tivadar kitűnő összefoglalását adja ennek a kérdésnek. A magyarországi tizedesek, fertálymesterek a XVI-XXI. században című tanulmányában.46 Hivatkozik Csizmadia Andor jogtörténész munkájára, aki leírja, hogy a magyar falvakban, városokban a régi járás vagy utca szerinti beosztást tovább tagolták a tizedes egységek.47 Petercsák Debrecenből, Nagyváradról, Egerből, Kolozsvárról, Gyöngyösről, Győrből, Pestről, Késmárkról, Körmöcbányáról közöl adatokat ezeknek a szervezeti egységeknek a működéséről. Vidékünkön a közeli, felvidéki telepítésű Kecelen „az 1840-es években a község vezetői 5 tizedre osztották a falut. A tizedbeosztás határozataiban rögzítették a tizedek határait. A tizedek a lakófalu egy-egy részletén kívül a szálláskerteket is magukba foglalták.” - irta Bárth János.48 42 GYÖRFFY István 1943. 164. 43 KOSA László 1979. 44 NOVÁK László Ferenc 2001. 377. 45 BÁRTH János 1996. 159. 46 PETERCSÁK Tivadar 2014. 47 CSIZMADIA Andor 1942. 48 BÁRTH János 1984. 424. 41 I
