Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Fehér Zoltán: "Harcsa van a vízbe, gúnár a szélibe" A halászat folklórjának szimbólumai
Ki is gyalogoltak oda, megbújtak a bokrok közt az éj leple alatt, s a holdvilágon mesebeli látvány tárult a szemük elé. Négy-öt gyönyörű testű nőt pillantottak meg a fok vizében lubickolni, és hallották vidám kacarászásukat is. A mese mintájára tudták, mit kell tenniük. Kiugrottak hirtelen a bokrokból, összekapkodták a tündérek ruháját, s várták, hogy azok könyörögjenek érte. A tündérek azonban fajszi menyecskék voltak, akik leleplezésüktől való félelmükben még szégyenérzetüket is feledve eszeveszett futásnak eredtek hazafelé. A bátyai legényeknek meg kellett elégedniük ruháikkal.13 Hogy a legények tündéreknek vélték a fürdőző menyecskéket, csak azért történhetett meg, mert élt a faluban az a hiedelem, hogy vannak vízi tündérek. Sokfelé ismernek vízben lakó lényeket. Zagyvarékason is hisznek a vízben élő vízibornyuban, Bátyán a kút vizében élő emberelnyelő békában, Kandra Kabos szerint a vasorrú bábák laknak a kútban.14 A háborgó Dunát a hajóról beléje dobott söprűvel lehetett lecsillapítani. A söprű a boszorkány eszköze, és a víz nyilván azért háborog, mert a vízben vagy a vízi járművön boszorkány tartózkodik.15 A mitológiákból ismerjük az élet és a halál vizét, amelyen a halottnak át kell jutni a túlvilágra.16 A víz élet/halál dialektikus tulajdonságából következnek az élethez fűződő szokások, mint például a rituális mosakodások, amelyek a lelki újjászületés szimbolikus cselekedetei. A víz egészséget őrző szerepét őrzi a nagypéntek hajnali (napkelet előtti) rituális mosakodás a Vajason vagy a Dunán. Ilyenkor a lovakat is megfürdetik.17 Ahúsvéti locsolkodás is ennek maradványa. (A kereszténység megőrizte az ősi víztiszteletet, ismeri a vízszentelést.) A víz és a halál kapcsolatából következik az a bátyai tilalom, amely szerint, ha valaki vizet kér, s azt megissza, nem szabad megköszönnie, mert akkor bele fog fulladni a vízbe.18 Ugyancsak ezzel magyarázható a következő, temetéskor végzett előírásszerű hiedelem szokás: „Ravatalozáskor egy rézpénzt vagy vasszöget szoktak a küszöbön kettévágni baltával. A kettévágott tárgy felét a koporsóba teszik, felét a küszöb alá ássák el. Ezzel fizeti ki a halott az átkelést a túlvilágon.”19 (Az adat nem tartalmazza, hogy a halott egy folyón - a latinoknál a Styx vizén - át jut a holtak birodalmába. A pénzt pedig a csónak révésze kapja.) Bátyán nyilván népmeséi emlékek alapján a gyüttmentekét lúd tojta, víz hozta embereknek nevezték. A víz szimbolikus jelentése miatt tartották Bátyán Iván napkor a Duna partján a szállási búcsút (nem egyházilag engedélyezett torkos búcsút), ahol is tüzet ugráltak át és a tűzbe gyümölcsöket dobáltak. (Szerelmi és egészség-varázslás.) Ugyanilyen magyarázata van a fajszi Jakab napi Duna-parti sokadalomnak is. (Szent Jakab a halászok védőszentje.)20 13 FEHÉR Zoltán 2005/a. 83-84.; 2005/b. 14 PÓCS Éva 1964. 15. „Víziborjú van énbennem” - mondja Rúzsi - az Antal gazda által teherbe ejtett lány - a főorvosnak a bátyai balladában. FEHÉR Zoltán - FEHÉR Anikó 1993. 66. 15 FEHÉR Zoltán 1975. 18. 16 HOPPÁL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁN György 1990. 238. 17 FEHÉR Zoltán 1975. 112. 18 FEHÉR Zoltán 1975. 18. 19 FEHÉR Zoltán 1975. 61. 20 BÁLINT Sándor 1977. II. 77. 171
