Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága
az antik, a középkori, a rokokó és a modern zenét mintázta meg fenesi kőből. Az antikból a heroikus és pásztorzenét, a középkoriból az egyházi zenét és az orgonát, modernből a kamara- és instrumentális zenét választotta megformálásra a művész. A rokokó jelenete a táncoló és zenélő puttókkal leginkább egy rokokó idillre emlékeztet. A domborművekre 1905-ben kapta a megbízást, és a mintákkal az év végére lett kész. Ezt tanúsítja 1905. november 21-én kelt levele, amelyben arra kéri K. Lippich Eleket, hogy a Képzőművészeti Társulatot a jövő hét elejére hívja össze a műterembe, mivel a domborművek fele készen áll, és a kőfaragók a fagy beállta előtt még ki akarják nagyolni a munkát.46 A Zeneakadémiánál valamivel későbbiek az Alpár Ignác tervezte Hitelbank (ma Pénzügyminisztérium, 1909-13) József tér és a Wurm utca sarkán lévő erkélyének bortermelést és mezőgazdaságot szimbolizáló gyermekalakjai, valamint a Chevra Kadisa által frissen vásárolt Amerikai úti telekre épült Lajta Béla-féle Gyógyíthatatlan Betegek Otthonát (1907-13) díszítő Mózes-szobor, amellyel talán a Lajta által tervezett homlokzatot akarta a folyamatosan elégedetlen megrendelő jobbá tenni.47 A Lajta-féle Szeretetotthon építésének idején Teles már sorra kapta az épületplasztikai megbízásokat fürdőkre és középületekre. Részt vett mind a Széchenyi, mind a Gellért fürdő faragványainak elkészítésében. Mindkettőnek története még a 19. századra nyúlik vissza. A Gellért fürdő építésének gondolata először a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) körüli tér rendezésekor merült fel, míg a Széchenyi fürdőre Czigler Győző már 1886-ban készített terveket48 Teles végül Czigler segédje, Dvorák Ede által kivitelezett Széchenyi fürdő (1909-13) népfürdői homlokzatára Maróti Gézával együtt két nőalakot mintázott (az egyik Maróti, a másik Teles műve). A Gellért fürdőnél, amit 1918 szeptemberében adtak át, nem a külső, hanem a belsőépítészeti díszítő feladat, a női termálfürdő medencecsarnokában lévő kútfigurák elkészítése hárult rá.49 A Gellért fürdő kútfigurái mellett a tízes évek közepén a szobrász Ligetivel közösen az Adria Biztosító (Tőry és Pogány irodájában, Willem Kasnicka által tervezett) 1914-18 között épült budapesti székházának homlokzatán látható biztosítási ágazatokat jelképező szobrokon is dolgozott. Teles faragta a betörés-biztosítás (férfi libával), a tűzbiztosítás (Szent Flórián), a jégkárbiztosítás, a balesetbiztosítás (sebét kötöző férfi) és az üvegbiztosítás (nő korsóval) alakjait.50 46 OSZK Kézirattár (Levelestár) Teles Ede K. Lippich Elekhez írt levele, 1905.11. 21. 47 Vámos Ferenc, 1969/1-2., 189. - Lajta Béla a megbízást elsősorban az alaprajz miatt kapta meg. A homlokzati terveket a megrendelő kívánságára többször módosítania kellett. 48 Ezrey: A Széchenyi fürdő. Vállalkozók Lapja, 1913. június 11., 5.34/24. 49 A budapesti Gellért - gyógyfürdő és szálló, Építőipar - Építőművészet, 1919. március 27,92,43/12. 50 Medvey Lajos - Csányi Károly, 1939., 45-46. 19
