Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1838 Március 6-án a víz Budán elöntötte a Vízivárost és a Királyi utat. Úgy látszott, hogy a pesti részen biztonságot nyújt a polgároknak a víz támadásával szemben a Duna mellett vezető gát. Folyó hó 13-án délután a zajló jég Csepel-szigetnél megakadt, és az itt már előzőleg összetorlódott jéggel együtt egész hegyeket alkotva teljesen elzárta a víz folyását. Este 9 órakor a gyászos harangkongás és a tarackok bömbölése jelezte, hogy a víz áttörte a gátat, és a legnagyobb veszedelem fenyeget. 14-én, 15-én és 16-án az ár emelkedett, de estefelé a víz ereje áttörte az összeállt jéghegyet, és a szabad folyást talált víz apadni kezdett. Este már több utca megszabadult a víztől, és közlekedni lehetett rajta. 17-én és a következő napokon előtűntek ezen elem által okozott szomorú következmények.1442 A későbbi összeírás és becslés szerint több milliós kár keletkezett. így a pesti belvárosban és a külvárosokban 2281 ház dőlt össze, 827 rongálódott meg súlyosan. Hiteles becslés szerint a kár 10 500 724 váltóforint, nem számítva azt a mérhetetlen kárt, amit házi felszerelésben, különböző értéktárgyakban, gabonában és egyebekben okozott, melyeknek értéke ugyancsak sok millió forint. Hogy ebben a veszedelemben hány ember pusztult el, nem tudni, számuk 150-re tehető. - Ezt a csapást más helyeken is jelentősen megszenvedték, nevezetesen Budán, ahol 204 ház dőlt össze, 262 rongálódott meg; Óbudán 397 dőlt össze, jelentősen megrongálódott 274; Esztergomban 703 dőlt össze. Hasonlóképpen Szentendrén, Visegrádon, Szőlőhegyen, Csepel-szigeten, Adonyban, Kalocsán, Mohácson stb. Egyébként megfelelőképpen leírni vagy elbeszélni sem lehet azt a szenvedést, amit azok adtak elő, akik ezt a veszedelmet és szorongást elviselték. - Időközben, amilyen nagy volt a csapás, mely a Duna menti lakosok legtöbbjét izgalomba hozta, olyan gyors és valóban csodálatos volt az a segítőkészség, amellyel a legtöbben, a keresztény szeretettől indítva, nemcsak Magyarországon, hanem az egész osztrák Monarchiában (a legkegyesebb uralkodó, Ferdinánd király felhívására), sőt még külországokból is élelemmel, ruhaneművel és készpénzzel segítséget nyújtottak.1443 Április hónap 14. Urunk Feltámadásának körmenetét a plébániai templomban kedvező időben, nagy tömeg részvételével tartották meg; hasonlóképpen a konventuális templomban az itt bevett szokás szerint a nagyontisztelendő házfőnök atya tartotta, aki a következő nap ünnepi szentmiséjét is végezte. 18. Igentisztelendő Vemer Ágoston német hitszónok atya, akit a nagyontisztelendő tartományfőnök atya a budai káplánságba helyezett, elutazott. 22. Az ő helyébe érkezett a Földvárról idehelyezett igentisztelendő Griebl Mihály atya. Az egész hónap eléggé hűvös és nedves volt. 1442 A szigorú tél után hirtelen bekövetkezett olvadás, valamint a Csepel szigeti jégdugó okozta az árvizet. Az újságok folyamatosan tudósítanak az eseményről. Hírmondó, 1838. 15., 21. szám. Jelenkor, 1838. 13, 27, 75, 77. szám. Hírnök, 1838. 9, 11, 27. A kalocsai helyzet. Jelenkor, 1838. 105., 106 lap.; Széchenyi István meglátogatta a helyszint, és megbízta Nagy Istvánt, hogy készítse el a pest-bajai védgát tervét. Viszota Gyula, 1925-1939. V. 321. Pest megye utasításba adja követeinek, hogy a Duna szabályozását szorgalmazzák. Galgóczy Károly, 1876-1877. 1. 94-95. 122., 176.; Borovszky Samu, 1809. II. 195.; Tímár Kálmán: Az 1838-as nagyárvíz. KÚ 1938. május 21.; Tímár Kálmán: A nagy árvíz 1838-ban. KÚ 1941. március 22. 1443 A lakosság segélynyújtásáról Der Adler 1839. 51., 127. szám.; Hírnök, 1838. 65. szám. - A dusnokiak legelőt kérnek „valahol a Bácskában”. KÉL Káptalani Levéltár, Lak község. TKH I.; Benkert, Anton, 1838.; Brunner, Johann, 1838. - Az 1838-as árvíz történetéről, a károkról. Trattner János, 1838.; Barra István, 1839.; Czirfusz Ferenc, 1897.; Némethy Károly, 1938.; Gerevich László, 1973-1980. III. 293-295. 452
