Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Beck Károly költő
Bellosics Bálint (1867-1916) „Rédics szülötte. Etnográfus. A bajai tanítóképző magyar-történelem szakos tanára, később igazgatója. A magyar nemzetiségi néprajzi kérdések vizsgálatával szerzett elévülhetetlen érdemeket.” Ezt vésték Zala megyei szülőfaluja művelődési otthonának falán elhelyezett márványtáblára. „Nem Baja szülötte, de egész munkás életét itt élte le, és itt tért örök pihenőre” - emlékezett róla Flóra lánya 1960-ban, aki apja példáját követve pedagógus és néprajzi tárgyak gyűjtője volt. Alkotómunkájának színtere városunk. Baja ennek elismeréseként utcát nevezett el róla. Születésének centenáriumát a Türr István Múzeum emlékkiállítással ünnepelte 1967 októberében. Apja bérlő volt Alsó-Lendván - ma Lendava, Szlovénia -, ahol a római időkben áthaladt a híres borostyánkő út. Esterházy herceg lendvai uradalmában volt bérlete, de saját birtoka is. Zala megyéhez tartozott 1918-ig ez a vegyes, magyar-vend lakosságú terület. Édesanyja, Péntek Katalin vend családból származott. Apja poláncsi vend szülők gyermeke volt, és a Szapáryak jószágigazgatója. Vend dajka ölében gőgicsélt, anyja vendül énekelt dalait hallgatta. Szüleinek négy fia közül ő volt a legidősebb. Az utána született testvére gazdasági akadémiát végzett, és segítette vezetni apja bérletét, amíg 27 éves korában meg nem halt. Két öccse katona lett. A kiegyezés évében, 1867. október 10-én született. Elemi és középiskolai tanulmányait szülőmegyéjében végezte. Nyaranta főleg gazdálkodó apja Nyakasháza-pusztán lévő tanyáján lakott, ahol közelebbi kapcsolatba került a szlovén - régebbi nyelvhasználattal vend - néppel, szokásaival, dalaival. Nem tudni, mi vitte a pedagógiai és később a nagyfokú néprajzi érdeklődés felé, mert családjának tagjai gazdálkodók és katonák voltak. Azt tudjuk, hogy amikor Budán a tanítóképzőben megkezdte tanulmányait, ott tanárai, Király Pál és különösen dr. Hermann Antal buzdították a néprajz szeretetére. Az utóbbitól sok ösztönzést kapott zalai gyűjtőmunkájához - amelyet már diákkorában megkezdett -, segítette tanácsaival, leveleztek, később baráti kapcsolatba kerültek. A tanítóképző utolsó évfolyamát egészségi okokból a szülőhelyéhez közeli Csáktornyán fejezte be 1887-ben. Ott szerzett tanítói oklevelet, ahol a Zrínyiek 33
