Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Donáth Gyula orvosprofesszor
Robert, Györgyi Kálmán, Szűcs Izsó és mások újítási fáradozásaihoz. Az utánzó rajzolás helyett természetlátásra tanított. Elvetette a másolási elveket, a természet után alkottatott. Elsősorban látni tanított, a táblán és a szabadban is rajzoltatott. Alapelveit nemcsak hirdette, alkalmazta is. Új alapokra kívánta helyezni a rajztanítást. Felkérésekre a képzőművészeti főiskolán rajztanárjelöltek részére, különböző városokban rajzpedagógusok számára, valamint tanítói továbbképző kurzusokon tartott előadásokat módszeréről, és szaklapokban fejtette ki nézeteit, s vitázott módszertani kérdésekről. Eredményei elismeréseként 1908-ban Londonban a harmadik, 1912-ben Drezdában a negyedik nemzetközi rajzoktatási kongresszuson vehetett részt. Az előbbin növendékeinek munkái aranyérmet nyertek. Megbízzák 1914-ben egy újszerű tanítóképzős rajzoktatási tanmenet elkészítésével. Művésztelep létrehozását is javasolta Baján, részben a rajzpedagógusok továbbképzésének biztosítása érdekében. Kísérletezett színes kréta készítésével. (Drezdában próbálták ki.) Receptje alapján családja is segített a gyártásban. Szórólapokon reklámozta az iskoláknak, de nem volt jó üzletember, keveset adott el belőlük. Nemcsak ecsettel, szóval, tollal is harcolt a szép érdekében az ízléstelenség ellen. Méltatott, vitázott, bírált, előadásokat tartott, hogy áttörje a kisvárosi közönyt, és az alacsony ízlésszint falát. A zene különleges szerepet töltött be életében. Jól zongorázott, orgonán is játszott. Karnagya volt a bajai daloskörnek 1915-től 1922-ig. Alapító tagja, majd elnöke is a bajai Liszt Ferenc Körnek. A kör által rendezett hangversenyek sokszor műtermében záródtak. Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kosa György, Sauer Emil, Zathureczky Ede és több híresség is megfordult nála. A kör házi zeneestjein fellépett, egyéni technikával adott elő magyarnótát, műdalt és népdalt is. Ösztönös megértője lett Bartóknak, akiről bajai szereplésekor Fényszóró az éjszakában címmel méltató cikket írt. Vágya volt az is, hogy legyen műtermében egy házi orgonája. Tárgyalt erről a pécsi Angster orgonaépítő céggel, de ez sem valósulhatott meg, így legtöbbször a belvárosi templom orgonáján elégítette ki zeneszomját. Itt hallhattuk legtöbbször improvizálásait. Csendes utcában meghúzódó, vendégszerető, hangulatos házát festők, írók, esztéták is látogatták. Ezek a találkozások és az éjszakába nyúló viták adták meg számára a legtöbb ösztönző erőt munkájához. Déry Béla, Elek Artúr, Ernst Lajos, Lázár Béla s különösen Tornyai János voltak a legkedvesebb vendégei. Nem kerülte el házát Nagy István és Rudnay Gyula sem. Műterme ezáltal is a helyi művészeti élet centruma, annak tanúja lett. 73