Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Kliegl József feltaláló
Halálának idejéről, helyéről is eltérő adatok vannak. A legelfogadhatóbb szerint 1870. január 7-én halt meg, 75 éves korában Pesten. Kliegl unokaöccse (húgának fia), Kászonyi Dániel, Kossuth lelkes híve, az emigrációból hazatérve, a nyolcvanas évek elején a Népszava szerkesztője volt. Még életében kiadta német nyelven visszaemlékezéseit. Ebben többször említi nagybátyját, akit tehetséges költőnek, muzsikusnak, elég jó festőnek, ritka mechanikai zseninek és túlságosan becsületes embernek jellemez, aki két emberöltővel megelőzte korát, és még többel a magyarországi viszonyokat. Kliegl a szerencsétlen feltalálók sorába tartozott, üldözte a magyar zsenik fátuma, a meg nem értés, a sikertelenség. Nem alakult sorsa szerencsésen, s hiába remélte a kezdeti nagy sikerek alapján, hogy gépei meghódítják a világot. Rendkívüli dolgokat fedezett fel ez a sokoldalú, el nem ismert lángész. Találmányát nem tudta értékesíteni, szegénységben élt, gépei elkallódtak, elfelejtették. Külföldön felfigyeltek munkáira, melyek végleges formában nem készültek el. Külhoni lapok tudósítói jöttek Pozsonyba látni a nyomdászat magyar úttörőjének alkotását. Nevét felkapták az európai újságok, híres lett. Megfigyelők is jöttek külföldről, majd megszületett - egyszerre több helyen - a szedőgép. Nehéz az összefüggéseket megállapítani, de megtette ezt Jókai Mór a hírlapírás eszközeivel: „Szegény Klieglnek volt egy nagyreményű találmánya, a betűszedőgép, ezt most egy külföldi ember hirdeti, mint sajátját”. Egy fél évszázaddal később pedig Amerikából kaptuk a linotyp és monotyp nyomdai eljárásokat. Kevés elismerés jutott osztályrészéül, nevét hamar elfeledték itthon és külföldön. Kísérletei a szerencsésebb feltalálókat juttatták az elismeréshez. Kliegl 1840-ben lépett először a sajtónyilvánosság elé. Értekezései, cikkei a pesti, pozsonyi és bécsi lapokban jelentek meg. Szülővárosa a század elején fedezte fel fiát, foglalkozott azzal is, hogy emléktáblát állít, de erre nem került sor. A budai első kerületi iparoskor 1936-ban tervezte, hogy megünnepli a szedőgép feltalálásának centenáriumát. Erről cikkeztek 1938-ban a bajai újságok is. A bajai ipartestületet is foglalkoztatta a centenárium megünneplésének gondolata. Borsay Jenő megbízott múzeumvezetőt 1939-ben a polgármester felkérte a bajai származású szellemi nagyok emlékének megörökítésére. Akkor felmerült ismét Kliegl József neve a vele kapcsolatos tárgyi és írásos emlékek gyűjtése, de a háború megakadályozta a kezdeményezést. Ükunokája, Kliegl Sándor szobrászművész kompozíciót készített, rajta dombormű portréjával, amely a Ferences-templom oldalánál lévő parkban áll, s utca is viseli Baja nagy fiának nevét. 118
