Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Gondos László filozófuss
zelebb. Külföldön sok, értékes emberrel kötött életre szóló barátságot. Vallásos élménye a „semmi” intenzív átélésével kezdődött, majd a hasonlóságot kereste a vallások között. Leginkább a katolicizmus állt hozzá közel, ebben találta meg legjobban saját gondolatait, és 1929-ben katolikus hitre tért át. Doktori vizsgáját 1927-ben tette le, de miután értekezése később jelent meg, 1929. augusztus 26-án lett filozófiai doktor Marburgban. Ezután a tübingeni egyetemen habilitációjára készült, könyveket írt, előadásokat tartott 1932-ig. Kovács Annával 1929. december 15-én kötött házasságot, aki Bácskából származott, de egy Budapesthez közeli birtokon, Pusztavámon nőtt fel, ahol apja gazdatiszt volt. Eperjesen és Budapesten végezte iskolai tanulmányait, kereskedelmi érettségit szerzett. Habilitálni készült 1930-1932 között, de egyrészt a gazdasági válság, másrészt a politikai helyzet arra kényszerítette, hogy családjával együtt visszajöjjön Magyarországra. Megpróbálkozott azzal, hogy a pécsi egyetemre kerüljön. A feléledő antiszemitizmus ebben megakadályozta, így a családi üzletben lett főkönyvelő Baján, és szabadidejében írt. Nevét 1936-ban Gondosra magyarosította. A második világháború alatt két hétig honvéd, 1942. augusztus 1—14-ig Zomborban, a 20. honvéd gyalog ezred 3. zászlóaljában. Aztán hamarosan háromszor is munkaszolgálatra vitték: Berecken 1942. október 1-től december 31-ig, Hódmezővásárhelyen 1943. augusztus 1-től október 31-ig, Szegeden 1944. május 8-tól október 20-ig. Innen a Dunántúlra akarták áttelepíteni őket, de Bajáról már nem juthattak át a pontonhídon. Szerencséjére szülővárosában maradhatott, mert október 20-ra a szovjet csapatok is a Dunához értek. A háború után tagja lett a Polgári Demokrata Pártnak. Megpróbált részt venni a politikai életben, de újabb csalódások érték. Végül rájött arra, hogy a politika nem neki való. Baján, a Szabadművelődési Felügyelőségen dolgozott 1947. február 15-től július 31-ig szerződéses alkalmazottként, majd július 31-től szabadművelődési fogalmazóként. Létrehozta a Humanista Baráti Közösséget, amelynek 12 oldalas programját 1945 márciusában dolgozta ki, de itt még a humanista munkaközösség elnevezést használta. Ebben az emberiség válságát Goethe varázsinasának meséjéhez hasonlította. Megfogalmazta a megoldás varázsigéjének lényegét, ami nem más, mint az értékek hierarchiájának ismerete, a magasabb értékek szeretete. Az általa létrehozott bajai szabadegyetemmel egy kialakítandó új tudomány: a filozófiai embertan kibontakozását kívánta szolgálni. 94
