Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Beck Károly költő
fordított. Nemcsak a falvakban, Baján is tartott előadásokat. Az úgynevezett liceális előadássorozatok egyik kedvelt előadója volt. Tagja lett a város törvényhatósági bizottságának, alelnöke a bajai állami elemi iskolák gondnokságának, elnöke a bajai Széchenyi Szövetségnek, választmányi tagja és könyvtárosa a bajai Casinónak, választmányi tagja a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének és a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulatnak. Rendes tagja a Bács- Bodrog vármegyei Irodalmi Társaságnak 1906-tól. A Magyar Néprajzi Társaságnak alapításától kezdve tagja, majd 1896-tól választmányi tagja. Néprajzi kutatásait tanulóéveiben szülőföldjén kezdte, már képzős korában megjelentek első írásai. Életében száznál több cikket, tanulmányt publikált, s elsősorban az 1890 óta megjelenő Ethnograph iában, a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, melyeket saját rajzaival illusztrált. Ennek első évfolyamában a vend balladákról írt. De más hazai lapokban, folyóiratokban, közlönyökben, értesítőkben, monográfiákban stb. és német nyelvű szakfolyóiratokban is jelentek meg írásai. Minden témáját nem sorolhatjuk fel, csak ízelítőül említjük, hogy a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat kiadásában jelent meg 1907-ben az Útmutató a néprajzi tárgyak gyűjtéséhez című munkája. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben sorozat egyik kötetében a zala és vas megyei vendekről, a Magyarország vármegyéi és városai sorozat Bács-Bodrog vármegyéről készült köteteiben a magyarokról és a bunyevácokról írt tanulmányt. Egy néprajzi olvasókönyv összeállításán 1908-tól dolgozott, ami 1914- re nyomdakész állapotba került. Háborús okok megakadályozták megjelenését. A Néprajzi Múzeum Adattára őrzi a kéziratot. Kétkötetes földrajzkönyve 1914-ben készült el. Már szedés alatt volt az első kötet, de a háborús okok itt is közbeszóltak, nyomása abbamaradt, és 1918-ban egész munkája megsemmisült. Az volt a terve, hogy nyugdíjas éveit kizárólag a néprajztudománynak szenteli, és megszervezi a bajai múzeumot. Értékes gyűjteményének egy részét is ennek a múzeumnak szánta, ezt családja később át is adta. A Magyar Néprajzi Lexikon többek között ezt írja róla: „Kutatta a bácskai német, főleg pedig a délszláv (szlovén, vend, sokác, bunyevác, szerb) nemzetiségek népi kultúráját. Magyar néprajzi kérdésekkel is foglalkozott. Érdeklődése kiterjedt a tárgyi és szellemi néprajzra.” Életét az iskolának és a tudománynak szentelte, eredményeivel tudományága legjobbjai közé küzdötte fel magát, írásaival a szakirodalmat gazdagította. 36
