Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Weinträger Adolf festőművész

Weinträger Adolf (1927-1987) Nem e táj szülötte, a Pozsony megyei Diószegen (ma a dél-szlovákiai Sládkovicovo) jött a világra 1927. június 18-án. Weinträger Szilveszter (1897-1959) és Balogh Vincencia (1902-1977) egyetlen gyermeke volt. Apja cipők készítésével és javításával foglalkozott. Megélhetést nyújtó tevékenységként konzervgyári betanított munkásként is dolgozott. Vas­­kúton a kisipari termelőszövetkezet cipészeként nyugdíjazták. Anyja a háztartásban foglalatoskodott, de idénymunkásként a helyi cukor- és konzervgyárban is kénytelen volt munkát vállalni. Vaskúton a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet nyugdíjasa lett. Veleszületett tehetsége volt a rajzoláshoz, gyermekkorától gyarapította ebbéli tudását. Szülővároskája elemi népiskolájában taníttatták. Az 1933/1934. tanévtől kezdve hat osztályt végzett. Különbözeti vizsgát tett 1940-ben, és felvették a galántai polgári fiúiskola harmadik osztályába. Bejáró diák lett, naponta utazott Diószegről a 8 km-re lévő járási szék­helyre, Galántára. A polgári iskola befejezése után Léva városában, az egykori állami lí­ceumban és tanítóképző intézetben kezdte el középiskolai tanulmányait 1942-ben. A fiatal diákgyerek tanulását a háborús események megszakí­tották, mert 1944-ben a Honvédelmi Minisztérium egyik rendeletét őreá is alkalmazták, és indokolatlanul bevonultatták. Budapesten teljesített katonai szolgálatot. A fővárosban 1945 januárjában egy légitámadás során súlyosan megsebesült. Először egy rögtönzött hadikórházban he­lyezték el, majd Debrecenbe szállították, ahol 1945. április 26-tól a hon­véd kórházban gyógykezelték. Még abban az évben a kórházi főorvos parancsnokának jóindulatú segítségével, és a tanügyi hatóság engedélyé­vel lehetővé tették számára, hogy járóbetegként folytathassa tanulmá­nyait a Debreceni Református Tanítóképző Intézetben. Később bentlaká­sos elhelyezést kapott, és 1947. június 27-én néptanítói oklevelet szer­zett. Iskolai tanulmányait a kezdettől fogva jeles és kitűnő eredmények­kel végezte. Szüleit 1947 áprilisában a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyez­mény alapján Vaskút községbe telepítették. Tanítói diplomájának meg­szerzése után hozzájuk ment. A Felvidékről a Bácskába szakadt, új kör­nyezetbe került ifjú rövid idő alatt megismerkedett a szűkebb és tágabb 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom