Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Kun Imre hangversenyrendező

Első munkahelye - 1912. szeptember 1-től - a MOKTÁR-nál (Magyar Országos Központi Takarékpénztár) volt. Egyik fiókjánál lett tisztviselő. Amikor fivére, dr. Kun Ármin mint főhadnagy a lucki frontról hazaérkezett, keveset találkozhatott vele Pesten, mert reggeltől késő estig a MOKTÁR erzsébetvárosi fiókjában volt a zárlati munkákkal elfoglalva. Szerencséjére fivére megismerkedett a MOKTÁR vezérigazgatójával, így annak közbenjá­rására betegszabadságra mehetett. Ezt az időt - 1917 januárjától 1918 au­gusztusáig - nagyrészt Baján töltötte. Erről így emlékezett: „Baján többfelé tevékenykedtem, és többek között a Bajai Hírlap munkatársa, majd főmunka­társa lettem, és Bogovics szerkesztővel együtt, távollétében egyedül szer­kesztettük a dr. Nemes ügyvéd főszerkesztése alatt álló újságot.” Jeles tollú földink főleg művészeti témájú cikkeket írt, de szerkesztette a Bajai Tükör és a Bajai Expressz című alkalmi kiadású, humoros tar­talmú újságokat is. Ugyanebben az időben a Kecskeméti Újságnak is küldött cikkeket. Miután kilépett a bajai laptól és visszatért a fővárosba, egy ideig továbbra is cikkezett a Bajai Hírlapban, és több budapesti új­ságnál lett képzőművészeti munkatárs. Trencsénteplicen pihent 1917 körül, amikor - egy deus ex machina következményeként - zongorázó hajlamait is kiélhette. A nyaraló közön­ség részére szervezett jótékony célú hangversenyen két operaénekes és egy hegedűs zongorakíséretét volt kénytelen ellátni. Tudjuk, hogy tanult festeni, festegetett, és azt, hogy zongorázást és zeneszerzést is tanulgatott if]. Kerch Ferencnél. De azt is tudjuk, hogy bármennyire is csak műked­velőnek tartotta magát, jól kellett játszania ahhoz, hogy Schubert, Verdi, Mascagni, D' Albert, vagy Wéber, Wieniawsky, Hubay és más zeneszer­zők műveit sikerrel kísérje. Ott szerzett ismeretségével indult el nemso­kára a hangversenyrendezői pályán is. Városunkban rendezte első koncertjét 1917 októberének egyik vasár­napján. Ez egy általa rendezett képkiállításhoz kapcsolódó rendezvény­­sorozat zárása volt, amelyen Palló Imre is fellépett. Azt írta a hangver­senyről, hogy „A város küldöttséggel várta a már akkor híres nagy énekest. Büszkén mutattuk meg neki a hatalmas plakátokat, amelyek őt tenoristának tüntették fel. - Csakhogy én baritonista vagyok! - mondotta erre jóízűen Palló Imre. - Nálunk ez nem fontos - mondtam én -, a kö­zönség éppúgy szereti a baritonistát, mint a tenoristát...” Szervezett Baján szabadliceális előadássorozatot a Budapesti Femi­nista Egyesület, Cholnoky Jenő földrajztudós, Lázár Béla, az Ernst Mú­zeum igazgatója, Marczali Henrik történettudós, Móra Ferenc író, ré­gész, Lyka Károly festő, művészettörténész és sok-sok más nevezetes személy közreműködésével. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom