Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Kun Imre hangversenyrendező
Első munkahelye - 1912. szeptember 1-től - a MOKTÁR-nál (Magyar Országos Központi Takarékpénztár) volt. Egyik fiókjánál lett tisztviselő. Amikor fivére, dr. Kun Ármin mint főhadnagy a lucki frontról hazaérkezett, keveset találkozhatott vele Pesten, mert reggeltől késő estig a MOKTÁR erzsébetvárosi fiókjában volt a zárlati munkákkal elfoglalva. Szerencséjére fivére megismerkedett a MOKTÁR vezérigazgatójával, így annak közbenjárására betegszabadságra mehetett. Ezt az időt - 1917 januárjától 1918 augusztusáig - nagyrészt Baján töltötte. Erről így emlékezett: „Baján többfelé tevékenykedtem, és többek között a Bajai Hírlap munkatársa, majd főmunkatársa lettem, és Bogovics szerkesztővel együtt, távollétében egyedül szerkesztettük a dr. Nemes ügyvéd főszerkesztése alatt álló újságot.” Jeles tollú földink főleg művészeti témájú cikkeket írt, de szerkesztette a Bajai Tükör és a Bajai Expressz című alkalmi kiadású, humoros tartalmú újságokat is. Ugyanebben az időben a Kecskeméti Újságnak is küldött cikkeket. Miután kilépett a bajai laptól és visszatért a fővárosba, egy ideig továbbra is cikkezett a Bajai Hírlapban, és több budapesti újságnál lett képzőművészeti munkatárs. Trencsénteplicen pihent 1917 körül, amikor - egy deus ex machina következményeként - zongorázó hajlamait is kiélhette. A nyaraló közönség részére szervezett jótékony célú hangversenyen két operaénekes és egy hegedűs zongorakíséretét volt kénytelen ellátni. Tudjuk, hogy tanult festeni, festegetett, és azt, hogy zongorázást és zeneszerzést is tanulgatott if]. Kerch Ferencnél. De azt is tudjuk, hogy bármennyire is csak műkedvelőnek tartotta magát, jól kellett játszania ahhoz, hogy Schubert, Verdi, Mascagni, D' Albert, vagy Wéber, Wieniawsky, Hubay és más zeneszerzők műveit sikerrel kísérje. Ott szerzett ismeretségével indult el nemsokára a hangversenyrendezői pályán is. Városunkban rendezte első koncertjét 1917 októberének egyik vasárnapján. Ez egy általa rendezett képkiállításhoz kapcsolódó rendezvénysorozat zárása volt, amelyen Palló Imre is fellépett. Azt írta a hangversenyről, hogy „A város küldöttséggel várta a már akkor híres nagy énekest. Büszkén mutattuk meg neki a hatalmas plakátokat, amelyek őt tenoristának tüntették fel. - Csakhogy én baritonista vagyok! - mondotta erre jóízűen Palló Imre. - Nálunk ez nem fontos - mondtam én -, a közönség éppúgy szereti a baritonistát, mint a tenoristát...” Szervezett Baján szabadliceális előadássorozatot a Budapesti Feminista Egyesület, Cholnoky Jenő földrajztudós, Lázár Béla, az Ernst Múzeum igazgatója, Marczali Henrik történettudós, Móra Ferenc író, régész, Lyka Károly festő, művészettörténész és sok-sok más nevezetes személy közreműködésével. 125