Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Urbán Aladár: Mészáros Lázár a Batthyány-kormányban
Mészáros Lázárnak a Batthyány-kormányban betöltött szerepét röviden áttekintve, befejezésül két kérdésre kell válaszolnunk: 1 .Jó választás volt-e Mészáros Lázár mint hadügyminiszter? Mivel Mészáros 1849 április közepéig megmaradt a honvédelmi minisztérium élén, válaszunk csak az 1848 októberéig terjedő időszakra vonatkozik. Ennek kapcsán megállapíthatjuk, hogy Batthyány és minisztertársai nem hadvezért, hanem szervezőt kerestek, olyan magyar származású aktív katonatisztet, akinek magyarságát nem bizonytalanította el a hadsereg fekete-sárga szelleme. A seregben eltöltött három és fél évtized természetesen nem múlt el nyomtalanul Mészáros Lázár felett, de az előbbiekben ismertetett függő helyzetében megkísérelte a maga számára azt a mozgásteret biztosítani, amit az új törvények lehetővé tettek. Kétségtelenül ragaszkodott a „régi slendriánhoz”, mert a szakmai megfontolásokat — legalábbis a nyílt fegyveres harc kirobbanásáig — a politikai szempontok elé helyezte. Ennek ellenére nem feledhetjük, hogy a szabadságharc idején nem maradt a magyar sereg oldalán 1848 márciusában egyetlen ezredesnél magasabb rangú sorezredi tiszt, sőt az ezredesek közül is csak Kiss Ernő volt az, aki Mészáros Lázár mellett kitartott a magyar ügy mellett. 2. Valóban olyan népszerűtlen volt-e Mészáros Lázár, mint azt a Kossuth Hírlapja, a Marczius Tizenötödike cikkei, vagy Petőfi versei (Lenkey százada s a Nyakravaló) sejtetik? A baloldal kritikusaitól vagy Kossuth híveitől eltekintve nem mondhatjuk azt, hogy a kortársak ódivatúnak vagy ellenszenvesnek találták volna az agglegény hadügyminisztert. Egyik látogatója, aki kérelmezőként két hetet várt, hogy bejuthasson hozzá, így örökítette meg benyomását: „Megemlítem, hogy Mészáros érdekes egyéniség, és férfias nyájasság tünteti ki.”37 Battyhány Kázmér baranyai főispán, majd 1849-ben külügyminiszter, aki meglehetősen csípős portrékat rajzolt az emigrációban — felesége segítségével — 1848/49. szereplőiről, Mészáros „szép ősz fejéről”, továbbá „nyájasságot és jóakaratot kifejező vonásairól” beszél, aki nem egy harcias katonára emlékeztet. Szerinte a volt hadügyminiszter előadásmódja egyhangú volt, inkább puritán egyházi szónokra emlékeztetett, „de beszédei mutatták, hogy nagy tudományú ember”. Batthyány Kázmér még hozzátette, hogy Mészáros megnyilatkozásait jó humor jellemezte, amely néha „égető gúnyig” fokozódott.38 Kiegyensúlyozott kedély, nem hatalomvágyó természet volt Mészáros Lázár, aki szinte filozófus bölcsességgel szemlélte a körülötte zajló eseményeket, amelyek közepette meggyőződése és képessége szerint igyekezett ellátni vállalt feladatát. Nem volt forradalmár, s Emlékirataiban kevés elismerés jut a forradalom és szabadságharc radikális szereplőinek. Mészáros is azok közé tartozott, mint kortársai közül sokan, akik a nagy francia forradalom tapasztalatai alapján fenntartással kezelték a forradalmi átalakulást. Mint 1850-ben fogalmazta: „... a forradalomban az embert két felől akasztják, s kétszer is akasztanák, ha két élete lenne”.39 37 Pesthy Frigyes emlékiratai. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 2580. 38 Tóth Lőrinc: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai. Budapesti Szemle, 74 (1893) 360. 39 Mészáros Lázár: Eszmék és jellemrajzok az 1848/49. forradalom eseményei- és szereplőiről. Sajtó alá rendezte Szokoly Viktor. Pest, 1871. 52. 33
