Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Bárth János: Baja népessége a XVII. század végén és a XVIII. század elején
1686 táján a zsablyaiakkal együtt érkeztek Bajára, de jóval előbb mentek el. A „csurogi vonulat”-nak nevezhető migrációs csoport tagjai közül a 60 éves Hatyin Csurcsics, a 70 éves Radovicza Szudár, a 60 éves Lazo Szudarovity és a 78 éves Vük Szudarovity 3 évig tartózkodott Baján. Utóbbi, akiről egyébként tudjuk, hogy „Vulin kapitány” szolgája volt8, 1686 és 1689 között lakott Baján. Két tanú: a 60 éves Jankó Tyutyin és a 37 éves Jankó Topovicza meg nem nevezett apja, 1686 és 1692 között 6 évig lakott Baján. Az eddig felsorolt 6 tanú Bajáról egyene-en Csurogra költözött. Nem így tett a 60 éves Illia Szremacz, aki Baja után átmenetileg Borsodon lakott, és csak később került Csurogra. Nagyobb utat tett a csoport utolsó tanúja, a 60 éves zombori Vulin Csuvarnics, aki a török után hét évig lakott Baján. Onnan Vukovárra távozott, majd Zomborba ment. A Bajáról elköltözött katonák a vallomások szerint később is megfordultak Baján. Valószínűleg ottmaradt ismerőseiket látogatták, de hivatali, gazdasági ügyek is szólíthatták öda őket. A tanúk második csoportjába öt tanú sorolható. Közös tulajdonságuk, hogy a török uralom alatt rövidebb-hosszabb ideig Baján laktak. Milasin Mudar 60 éves zsablyai és Sztoisa Baracsanin 70 éves baracskai lakosok úgy nyilatkoztak, hogy a „török szolgái” voltak. Utóbbi a török alóli felszabadulás után a Győr megyei Szent Pálon lakott. A kuruc háború előtt jött Baracskára. Nevében talán a Baracska helységnév húzódik meg. Ezért feltételezhető, hogy a török alatt, vagyis elmenetele előtt, már volt valami köze Baracskához. A Baracsanin név talán éppen idegenben ragadt rá. A Tolna megyei Leperdről megidézett 80 éves Petko Vidovity azt vallotta, hogy a török időkben két évig a bajai „török ármányossa” volt. (4.220.) Az ármányos szó ideillő jelentésének nehéz nyomára akadnunk szótárainkban. Gyanítható, hogy ugyanazt jelentette, mint az erdélyi ármás, vagyis: martalócot, zsiványt.9 Petkó Vidovity tehát a bajai török martalóca volt. A 78 éves Pandur Lukács és a 80 éves Joannes Palikuttya Mohácson lakott a per idején. Hajdan, a török időkben mindketten bajaiak voltak. Pandúr Lukács a török kiverésekor költözött Mohácsra. A különös nevű Palikuttya Baján született. A török szolgálatában állhatott, mert amikor Baja fölszabadult, régi uraival Nándorfehérvár alá vonult. Később, ismeretlen időpontban került Mohácsra. A tanúk harmadik csoportjába soroltuk azokat a vallomástevőket, akik a per idején és a XVII. század utolsó harmadában Baja környékén, illetve Bajától nem túl távol eső helységekben laktak. Előfordult, hogy a per előtti évtizedekben lakóhelyük változott, de lényegesen nem távolodtak el Bajától. Legtöbbjük azt vallotta, hogy már a török időkben is Baja környékén lakott. Néhányan ezt egyértelműen nem fogalmazták meg, de szavaikból gyanítható, hogy már a török időkben is ezen a tájon éltek. Alábbiakban aszerint soroljuk fel a harmadik csoportba osztott tanúkat, hogy a per idején, 1726-ban mely helységekben laktak. A nevek után vázlatosan utalunk arra, hogy korábban hol laktak viselőik. Néhány esetben idézünk is a vallatási jegyzőkönyvből. Baracska Szerdán Baracsanin 60 éves 95
