Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
Katymár és környékének Árpád-kori és középkori története
1449-ben Hunyadi János kormányzó Bodrog megye elöljáróit bízza meg Lengel-i Péter és két fia személyesen előterjesztett panaszának kivizsgálásával, mely szerint Töttös László jobbágyai elfogták, és addig őrizték bilincsben őket, amíg nekik tetszett. Ezen felül több jobbágyukat elhurcolták.496 Amikor 1458-ban Geszti János macsói bán egyik gazdatisztje 60 kocsi lekaszált szénát elvitt a Töttösök Kathmar-nak hívott birtokáról, a szomszédos Lengel-i György nemest, más társakkal együtt, Bodrog megye kiküldi az ügy kivizsgálására. A szomszédos és megyebeli nemesek a panaszt igaznak találták.497 1461-ben Várdai István kalocsai érsek szigorú megintésre szólítja fel plébánosait a Töttös és a Geszti családokkal szemben, mert azok Katymáron, Eszteren, Patalán és Sárin lakó jobbágyai Lengel falu templomát lerombolták, az egyház minden értékét elvitték, majd felgyújtották a templomot. Ha az érintett földesurak elégtételt adni vonakodnának, a tizenötödik napon alkalmazzanak súlyosabb egyházi büntetést a plébánosok.498 Még 1460 végén történt az a hatalmaskodás, melynek kivizsgálását Mátyás király csak 1462 tavaszán rendelte el. Lengel-i Bálint fia Mihály és testvére Mátyás, a többi testvérükkel együtt Pataláról, Töttös László és fia Péter birtokáról, minden holmit elraboltak, és valamennyi ökröt, marhát, lovat és apró jószágot elhajtottak. A megye április 26-án írott oklevele a vádat igaznak ítéli. Hogy mennyivel gyorsabb volt a káptalanok ügyintézése, azt ennek az ügynek a kapcsán szépen lemérhetjük. Mátyás király ugyanis egyidejűleg a kalocsai káptalant is megbízta a vizsgálattal. Kelemen kanonok március 25-én kiszállt a helyszínre, és a panaszt igaznak találván mindjárt meg is idézte Lengyeli Mihályt a királyi személynök elé. Minderről március 28-án — tehát egy hónappal a megye előtt — jelentést tett.499 Abban, a Bodrog megyei falvak további sorsát alapvetően érintő, 1466-ban kelt egyezséglevélben, mellyel Töttös László és Várdai István kalocsai érsek kölcsönösen egymás javára lemondanak birtokaikról magvaszakadás esetén, az egyik szomszédos Lengyeli Gergely volt.500 1469-ben Újlaki Miklós és Maróthi Mátyus macsói bánok a Gyulai Gáspár, Bácsi János és társaik közt folyó perben felmutatott, Máré várára vonatkozó, nagyszámú okmányt hiteles másolatban Várdai István kalocsai bíborosnak adják ki. A példátlan hosszú oklevélből kiderül, hogy a felek egyikének, Anna úraszszonynak Lengel-i Bálint volt az ügyvédje.501 1472-ben valószínűleg ugyanez a Lengel-i Bálint szerepel királyi emberként egy orvostörténetileg igen érdekes és meglehetősen ritka oklevélben. Ebből az derül ki, hogy egy Totin (Bodrog megye) lakó asszony, Balogh Ferenc jobbágyának a felesége, Szekcső városába, (tehát a Duna túlsó felére) ment szemeit gyógyíttatni egy ott lakó orvoshoz. Ekkor a szekcsőiek, a dávodiak tanácsára az asszonyt megfogták, kezén-lábán megkötözték, és a gyónást is megtagadva tőle a Dunába dobták.502 Az oklevél nem mondja, csak gyanítjuk: az asszony boszorkány hírében állhatott, és ezt a szomszédos dávodiak a távolabb lakó szekcsőieknek hírül adhatták, akik azután a Dunába fojtották szegény asszonyt. 5* 67
