Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A magyar állam szervezete
megkoronázott király csakhamar meghalt (1439. október 27.). Nem egészen két éves uralkodásának idejéből 7 oklevél származik tőle anyagunkban. Közülük három a király nevében íródott: kettő a macsói bánnak, egy a kalocsai káptalannak szól. Hangjuk és stílusuk nem tér el apósának, Zsigmondnak okleveleiétől. Egy, a kalocsai érsek által elkövetett birtokfoglaláskor meghagyja a macsói bánnak, hogy hívja össze az érintett birtok szomszédait és határosait, akikkel „Isten iránti köteles hitüket, irántunk és királyi szent koronánk iránti hűségük megtartását az Űr keresztjét érintve” tetesse le az esküt. A király igyekszik a megingott jogrendet visszaállítani. Az előbbi oklevélben például így indokolja (vagy indokolják megbízottai) az eljárást: „ ... az ilyen új hatalmaskodásokon és illetéktelen birtokfoglalásokon — bármely országlakosunk kövesse is el azokat —, és az elkövetetteken csak úgy egyszerűen nem akarjuk túltenni magunkat”.80 Köztörténeti érdekességű Töttös László oklevele, melyet Bodrog megye elöljáróinak írt. Ebből kiderül, hogy Töttös főkincstárnoka volt Albert királynak, s mint ilyen, állandóan a király körül van elfoglalva. Tisztét csak familiárisaival (szegényebb sorsú nemesi szolgáival) képes ellátni, ezért a király „a török ellen felállítandó mostani általános hadrakelésbe való bevonulástól” felmentette; kéri, hogy a távolmaradásért a név szerint felsorolt 13 nemest birtokjogaiban, dolgaiban és javaiban ne zaklassák.81 1444-ben a várnai csatában elesik I. Ulászló magyar király a török elleni küzdelemben. Magyarországon megindult a nagyúri pártok harca a hatalomért, mindenki csak önös érdekeivel törődött, az ország sorsa nem érdekelte. Egyedül Hunyadi János lépett fel az ország fejlődését és függetlenségét belülről fenyegető zűrzavar ellen. S lassan köréje gyűltek azok az erők, melyek rendet követeltek a rendetlenségben, erős államot a sokasodó kiskirályok helyett. A rendi állam erői (a középnemesség és a városok) szerveződtek a nagyurak túlsúlyával és az anarchiának ebből eredő szélsőségeivel szemben.82 Ezek az erők segítették Hunyadi Jánost a magyar állam élére. 1446-ban választották kormányzónak. E tisztséget 1452 végéig viselte, s igyekezett jól kihasználni az állam, benne az akkor oly fontos központi hatalom megerősítésére. Hunyadi a választási feltételekben felhatalmazást nyert, hogy ,,a folyó ügyekben szabadon intézkedhessék”.82/a A bíróságok valóban törés nélkül viszik tovább az ügyeket.83 Hunyadi oklevelei rövidebbek, az üdvözlés hangja egyszerűbb, keményebb, katonásabb.84 Kormányzóvá választása után alig néhány hónappal kelt oklevele Pathola ügyében (lólopás) nem részletezi címeit, csupán annyit mond: „Hunyadi János Magyarország kormányzója stb.”, és már rá is tér a lényegre, melyet ugyancsak röviden ad elő. A végén ezzel zárja utasítását: „ . .. az említett előterjesztő jobbágyainak ménesbeli lovait, valamint holmijaikat és javait eredetiben visszaadni és visszaszolgáltatni kötelesek vagytok, és tartoztok úgy, hogy ő további panaszra ne kényszerüljön; másképp ne merészeljetek 16
