Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Baracska a középkorban

Baracska is, de a felsorolás után csak annyit tudunk meg, hogy a királyi népek különféle jogtalanságokat, károkat és ártalmakat okoz­tak.”01 A régi sérelmek azonban lassan felejtődtek csak el. 1463-ban Mátyás király utasítja a kalocsai káptalant, hogy vizsgálatot tart­son Töttös László és fia, Péter ellen, mert azoknak jobbágyai, ne­vezetesen Labas János, Konczos János és Baraczkai Tholway Már­ton elfogtak és jelenleg is bilincsben tartanak két jobbágyot, Kayand Istvánt és Revez Jánost, akiket a fehérvári káptalan Eel nevű birtokáról hurcoltak el. A kalocsai káptalan a vizsgálatot megejtette, a panaszt igaznak találta, s ezért a királyi parancs ér­telmében Töttös Lászlót és fiát, Pétert megintette, hagy a foglyokat bocsássa szabadon. Ha valami panaszuk van a fenti jobbágyok el­len, úgy azt jogi úton keressék. Mivel Töttösék vonakodtak a job­bágyokat elengedni, a kiküldöttek a királyi személynök elé idéz­ték őket.92 Utolsó adatunk ez arra, hogy Baracska a Töttösöké, a család nemsokára kihal, birtokaik másra szállanak. Baracska csak egy kis része volt annak az óriási birtoktest­nek, mely a Töttösök kezén nemzedékek során felhalmozódott. Bátmonostort és környékét szinte teljes egészében a kezükben tar­tották. A nagy vagyon és a vele járó hatalom láttán mindenkiben bizonyára ez ideig is felvetődött a kérdés: honnan ered a Töttös család hírneve, kik voltak ősei? A rendelkezésünkre álló adatok azonban erre vonatkozóan alig mondanak valamit. Ez persze már önmagában is gyanús és arra utal, hogy nem régi nemes családról van szó. Először 1308-ban hallunk Csatafia Imréről, amikor is a Csepel-szigeti Becsét adták át neki a Becse-Gergely nemzetség tagjai.93 Ez a Csatafia aligha­nem azonos a későbbi Becsei Imrével, aki bizonyára Becse meg­szerzése után vette fel az előbbi, a nagyon jellemző Csatafia név helyett a Becsei nevet. Jól tudjuk, hogy ebben az időben a veze­téknevek még csak kialakulóban vannak, aránylag könnyen vál­toztathatók. A nemesek egy része ősi birtokáról vette a nevét, de okleveleinkben igen gyakran előfordul, hogy a jobbágy kereszt­neve elé, a származási helyét megjelölni akarván kiteszik a hely­séget. így lett azután a katymári, madarasi stb. Jánosból a Katy­­mári, Madarasi János. Becsei Imre nem volt teljesen idegen hazánk egyik legneve­zetesebb nemzetségétől, a Becse-Gergely tői. Valamelyik leányt vet­te el közülük, mert az oklevelek atyafiságot emlegetnek. Az első róla szóló, 1308-ban kelt oklevél azonban Becsey Imrét csak — az ekkor kialakuló köznemességet jelölő — „serviens regis”-nek, azaz a király szolgálójának nevezi, s ez nem csak amolyan stiláris for­dulat, vagy szóvirág.9'1 Elvileg persze mindenki a király szolgálója volt az országban, ám a Becse-Gergely nemzetség tagjai sokkal magasabb méltóságban voltak, hogysem őket csak „serviens regis”­­címmel emlegessék, hiszen még Ladomér érsek is „nobilitas”-ukat, nemességüket és előkelőségüket hangsúlyozza.93 Becsei (más vál­tozatban Becsey) Imre tehát származhatott egyenes ágon ebből a nemzetségből, esetleg nem is volt nemes ember, hanem csak később 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom