Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Baracska a középkorban
említett Kese de Baraccha első és utolsó felbukkanása a családnak. A falu minden bizonnyal tőlük kapta a nevét. A falu legkorábbi latin nyelvű -oklevelét, fontosságánál fogva, teljes terjedelemben közöljük magyar fordításban: Mi, Pál bán, bodrogi főispán és ugyanannak a megyének négy szolgabírája, jelen levelünk tartalmával kinyilvánítjuk, emlékezetébe ajánlva mindazoknak, akiket illet, hogy Becsei Imre mester megjelent előttünk azon ügyben, hogy mennénk és megjárnánk Sziget (az eredetiben Zigeth) és Bátmonostor (Bvth Monostora) birtokok határait, melyeket a király úr adományozott neki. Mi tehát nevezett birtoknál megjelenvén a szomszédokkal együtt, megkerestük a határjeleket és ilyenképpen jelöltük ki a határokat: a Vajas (Woas) folyótól és Lak67 (Lók) helységtől tart a Holt-Duna (holt duna) felé keleti irányban. Majd Kolonbok felé tart a víz mentén hasonlóképpen keleti irányban. Innen az előbb említett Kolombok vízen túl a déli rész felé húzódik, ahonnan a keleti résszel átellenben a szántóföldön három földből készült határjel felé tart, majd a földön és réteken és Bob68 falu ellenében hasonlóképpen keleti irányban... (itt az oklevél megsérült), majd Arán® helység felé tart. Ladamertől Tárnok70 (Tárnok) helység felé a déli rész ellenében és azon útnál három földhatárjellel zárul, Nemes Bolári Gergely, Dömötör és Pete a határokat és határjeleket Baracska (Barascha) felé mutatták nyugatra és itt két földből való határjellel zárul. Innék a mondott Baracska (Barascha) helység előtt a réven átkelve tart a vízen túl a nagy halastó vége és a Kerektó (Kerkto) nevű halastó között, Orozto (oroztew) felé átkelve a Vajas (Woos) folyó Senbecsenere (Sanbecherenere) felé hasonlóképpen a nyugati rész felé. Azután Tötös71 (tutus) körül Lak (Lók) helység felé tart az északi rész felé és így zárulnak a szomszédos határok és a határosok határjelei.” Ebben az első oklevélben tehát kétszer is előfordul Baracska neve, csak éppen az a baj, hogy az oklevél keltezetlen, azaz a záradékok között nem tüntették fel kiállításának dátumát. Bár a keltezés nélküli oklevelek száma ebben a korban már igen kevés, az oklevél hiteléhez azonban kétség nem fér. Első lemásoló ja és kiadója Véghelyi Dezső, számos oklevélgyűjtemény munkatársa, az oklevél keltezését 1318 körűire tette.72 Am minden jel arra mutat, hogy ez a keltezés túl korai. Becsei ugyanis csak 1322-ben kapta I. Károlytól Bátmonostort.73 A fenti oklevélben említett határjárás tehát 1322 előtt aligha történhetett meg. Az okleveleket Pál bán bodrogi főispán állította ki. Róla tudjuk, hogy a macsói bán tisztét 1312-ben kapta.7'1 1317-ben még csak macsói bán,75 de 1318 körül — éppen említett oklevelünk tanú rá — már Bodrog megye főispánja is. 1322-ben Szerém, Valkó, és Bodrog megye főispánja a macsói bánság mellett,70 azután egyre emelkedik rangban, egészen a királynéi tárnokmesterségig jut el.77 Számunkra mindebből csupán anynyi a lényeges, hogy 1322 után az oklevél már nem íródhatott, hiszen akkor új méltósága (Szerém és Valkó megye főispánja) már rákerült volna. A keltezés nélküli oklevél tehát minden bizonnyal 44
