Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - A régi lakók és az újak
Búza pozsonyi mérőben Helység Keresztek száma Próba Kilenced jövedelem Cséplőrész Plébánosi tized Tized jövedelem Uradalmi teljes összeg Jankovácz 3202 1 1/8400 1/4 32 18 270 1/4 670 1/2 Allmash 3223 1 1/8402 7/8 32 1/8 18 1/8 272 674 7/8 Katymar 3613 1 3/8551 7/8 44 24 373 924 7/8 Baracska 2495 1 1/2415 3/4 33 1/4 299 1/2 715 1/4 Dautova 3237 1 3/8494 1/2 39 1/2 356 850 1/2 Santova 2531 1 1/2421 3/4 33 3/4 18 7/8 284 7/8 706 5/8 Valamennyi helység közül Baracska termelte a legkevesebb gabonát, ám a hozadékot illetően az élen áll. Keresztenként 1 1/2 pozsonyi mérőt csépeltek, amit egyedül Szántó tud még felmutatni, a többi falu termése mind alatta marad ennek. A plébánosi tized kimutatása Baracska és Dávod esetében üresen maradt, jeléül annak, hogy még mindig nincs plébánosuk/'79 Ugyanebből az évből maradt ránk a bácsi kamarai kerület kilencedeinek jegyzéke, s így jó keresztmetszetét kapjuk a falvak termelésének. Köles Méhkas Helység Termés Jövedelem pozsonyi mérő Darab Jövedelem 12 krajcár Bab okka Borsó okka Lencse okka Len okka Kender okka Káposztafej Jankovacz 13Va40 'I2 I9V2 6%7% 11% Allmasch 14 42 Kattymar 7% Csatalia IV2 4 V. 7% 73A Baracska 3 9 336 X 20 20 10 4 30400 D auto va 20 60 448 X 6 3 4600 Szántóvá 13 39 5 1 Ft 13% 19'/a 583 A felsorolt hat helység közül Baracska termelése a legváltozatosabb.480 Az itt közölt mennyiségek a termés tizedét jelentik csak, tehát a valóságosan termelt mennyiség ennek tízszerese. 1 okka mintegy 1,3 liternek felel meg. A len és kender esetében a vetéshez szükséges mag után is szedtek tizedet. A babot, borsót, lencsét igen szerették a baracskaiak, mert mindenkinél többet termeltek, de a jó töltött káposztát sem vetették meg. Az állatállomány ismeretében biztosak lehetünk abban, hogy a sonkacsülök, oldalas, hurka, kolbász, sült hús sem hiányzott az asztalról. 120
