Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A megszállt területek a Tanácsköztársaság idején

megyének csak az északi csücskében lévő 3 község (Rém, Borota, Kisszállás) tartozott a Tanácsköztársasághoz Jánoshalma székhellyel.8 Baranya megye északi részének ideiglenes megyeszékhelye Sásd lett.8 Itt dolgozott a direktórium is,10 melynek azonban nem volt bele­szólása katonai dolgokba. A két szervezet természetesen szorosan együttműködött.11 A Tanácsköztársaság kikiáltása utáni napokban zűrzavar uralkodott a csapatok alárendeltségi és parancsnoklási vi­szonyában. A Hadügyi Népbiztosság azonban már március 27-én ren­det teremt, a védelmi szakaszokat felosztja.12 Ennek értelmében a Gyékényestől a Dunáig terjedő határ, valamint a bácskai védőszakasz parancsnokságával a 2. hadosztályparancsnokságot bízták meg : a Gyé­kényestől a Dunáig terjedő szakaszt a 44. dandárnak, a Duna-Szeged közötti részt pedig a 38. dandárnak kellett biztosítania.13 A demarká­ciós vonalhoz közel fekvő helységekben: Hetvehelyen, Abaligeten. Mánfán, Magyarszéken, Komlón, Sásdon, Vásárosdombón, Kaposszek­­csőn, Szászváron a Vörös Hadsereg osztagai voltak elhelyezve. Ezzel szemben Bakócán, Hidason, Komlón, Mágocson, Sásdon és Szászvá­ron a Vörösőrségnek voltak őrsparancsnokságai.14 A forradalmi han­gulatra jellemző, hogy a szerb parancsnok hetekig nem engedte be a katonáit Pécsre, mert a pécsi bányákban elhelyezett 400 szerb ka­tona vörös zászlókkal éltette a magyar proletariátust.15 A Duna-Tisza közi Pancsován is fellázadtak a szerb újoncok.16 A szimpátiatünteté­sen túl arról is tudunk, hogy május 1-én és 2-án Jánoshalmánál na­gyobb csoport szerb katona jött át a Vörös Hadsereghez és közülük sckan géppuskát is hoztak magukkal.17 A magyarországi délszláv szocialista és kommunista pártcsoport egyesülése után külön vörös­gárda szervező bizottság működött.18 Ennek 18 embere Kaposváron dolgozott Hajdú Gyula irányításával.19 A Délszláv Frakció erőteljes propagandát végzett a határon túl a megszálló jugoszláv katonaság és lakosság körében, Crvena Zastava (Vörös Lobogó) néven hetilapot adott ki,20 és tízezer számra terjesztett röpcédulákat a határőrző ka­tonaság között.21 Ilyen röplapokat Pécsre is eljuttattak,22 de repülő­ről23 magyar nyelvű felhívásokat is szórtak le.2'' Áprilistól meg-meg­­jelent egy röpcédulákat szóró „vörös gép” a megszállt területek fe­lett. A „veszélyes” anyagot a hatóságok szerb katonákkal szedették össze.25 Egy Baján ledobott magyar nyelvű röplap a vasutasokat szó­lítja fel „lázadásra”.26 A jugoszláv intervenciós csapatok demoralizálása, forradalma­sítása 1919 áprilisában és május első felében létérdeke volt a Tanács­­köztársaságnak, mert a déli demarkációs vonalról kiinduló támadás veszélye reális valóságnak tűnt.27 Már április 20-án arról számol be egy jelentés, hogy „a szerbek a franciákkal együtt támadni fognak.”28 A déli arcvonalon történt csapatösszevonásokról május 7-én a felde­rítő osztály azt jelentette, hogy Steinbruck — Zágráb — Gyékényes 1H

Next

/
Oldalképek
Tartalom