Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
II. - Függelék. A bajai múzeum 1918-1921. évi plakátjai
9 A bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és a többi szlávoknak Újvidéken 1918. évi november hó 25-én (12-én) tartott nagy népgyülése a következő határozatokat hozta: I. 1. A testvér Szerbia kormányát kérjük, hogy érdekeinket a békekonferencián képviselje. 2. Csatlakozunk a szerb királysághoz, mely eddigi működésével és fejlődésével biztosítja a szabadságot, jogegyenlőséget és haladást minden irányban, nemcsak nekünk, hanem valamennyi szláv, sőt a nem szláv népeknek is, amelyek velünk együtt élnek. 3. Ezen kívánságunk elő akarja segíteni egyúttal az összes délszlávok törekvéseit is, mert mi is őszintén óhajtjuk, hogy a szerb kormány, egyesülve a zágrábi néptanáccsal, megtegyen mindent, hogy egységes Szerb, Horvát és Szlovén állam, Péter király és az ő dinasztiájának vezetése alatt létesüljön. 4. Hogy tehát ez a népgyűlés a maga részéről is elősegítse az összes szerbek, horvátok és szlovének egységes államának létesítését, két tagot választ: Tomics Jásót (Újvidék) és Ráics Blaskót (Szabadka) akik a szerb kormánynak, és kettőt: Dr. Manojlovics Jovánt (Szabadka) és Sztáics Vászót (Újvidék), akik a zágrábi néptanácsnak rendelkezésére fognak állni. A nem szerb és nem szláv népeknek, akik határainkon belül maradnak és, mint kisebbségek, nemzeti létük megőrzését és fejlesztését óhajtják, minden joga biztosittatik. Éppúgy követeli ez a népgyűlés, hogy azon szerbeknek, bunyevácoknak és sokacoknak, akik továbbra is határainkon kívül, más államokban maradnak, a kisebbség védelmi jogán nemzeti fennállásuk és fejlődésük, valamint azon joguk is biztosíttassák, hogy ezen szerbek az új szerb állam részéről kulturailag és gazdaságilag segélyeztessenek, mely tekintetben a kölcsönösség elve szigorúan fog betartatni. Ez különösen vonatkozik a budai egyházmegyében lévő szerbekre és az államunk határain kívül maradt bunvevácokra és sokacokra, akiknek részére az egyházi nemzeti javak, illetőleg az eddigi karlócai metropolia jövedelmeinek szükséges része biztosítandó. II. Bánság, Bácska, és Baranya a mai napon, 1918. évi november hó 25-én (12-én) Újvidéken tartott népgyűlésen, az antant balkáni hadsereg által vonandó határok közt s a népek magasztos önrendelkezési joga alapján elszakadtaknak nyilvánítják magukat Magyarországtól, úgy államjogi, mint politikai és gazdasági tekintetben. Ez okból a népgyűlés megalakítja a Nagy Néptanácsot (Veliki Narodni Szávet), amelynek végrehajtó szerve a Népkormány (Narodna Uprava). A Néptanács áll az ezen népgyűlés által választott ötven tagból. A Néptanács alkotja a szükséges rendszabályokat és rendeleteket, választja a Népkormányt és ellenőrzi ennek működését. A Népkormány a következő osztályokból áll: 1. Politikai, 4. Egyház- és 7. Gazdaságügyi, 2- Belügyi, iskolaügyi, 8. Élelmezés és 3. Igazságügyi, 5. Pénzügyi, ellátásügyi, 6. Közlekedésügyi, 9. Szociálisügyi, 0. Népegészségügyi, — és 11. Nemzeti védelemügyi osztályból.. 144
