Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
hogy a megszállás olyan hosszú ideig tart, s hogy az ország nagy részében a megszállott területek végleges elszakitását is jelenti. Áralakulás 1918. november 19-én. Ha a gazdasági helyzet a háború megszűnésével lényegesen nem javult is, bizonyos enyhülés az élelmezés terén érezhető volt. így leszállt a marhahús ára 10 koronára, a baromfi is olcsóbb lett, az élő liba ára pedig 24 koronás kilónkénti áráról lement 10 koronára. A burgonya mázsájának ára 24 korona volt, az élő sertésé 4—5 korona. Változatlanul drága volt a tüzelő anyag és a textiláru. A lábbeli árát kénytelen volt az ármaximáló bizottság megállapítani. A magasszáru férficipő 145 kor., a félcipő 140 kor., magasszáru női cipő 100—110—120 kor., a csizma 170—220 kor. volt. Egy dinár két koronát ért. Az árak csekély mérvű lemorzsolódása azonban nem enyhítette lényegesen a szegényebb néposztályok helyzetét, mert nem volt megfelelő kereseti lehetőség. A közelgő téli Ínség elhárítása komoly gondot okozott a városi vezetőségnek. Megmozdult a társadalom is. Népjóléti Bizottság alakult, mely 320 jómódú család támogatására számítva egy millió koronás jótékonysági alapot igyekezett összegyűjteni. A terv egészében nem sikerült, de pillanatnyilag mégis enyhítette a helyzetet. Meskó Zoltán kormánybiztos főispáni kinevezése. November 19-én érkezett meg Meskó Zoltán kormánybiztosi kinevezése, mely a belügyminisztérium 2452/Eln. 918. számát viseli. A kinevezés szövege szerint Meskó Zoltánt a főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztossá nevezték ki, közjogi állását tekintve tehát, mint kormánybiztos intézkedhetett, előbb, mintsem a főispáni székbe beiktatták. Jellemző az akkori idők fejetlenségére, zavaros állapotaira, hogy a kormánybiztosi kinevezésen nincs pecsét és a dátum napja is kitöltetlen. A Magyarországgal való érintkezést a szerbek ekkor még nem korlátozták, jöttek Budapestről a hivatalos intézkedések és mentek fel a jelentések. A posta rendesen továbbította a területi integritást sürgető törvényhatósági átiratokat is. (Sáros vármegye, Lőcse.) A megszállt területek végleges megszerzésére irányuló akció. A belgrádi egyezmény nem döntött a szerbek által megszállt területek sorsáról. A döntés joga a győztes nagyhatalmakat illette. De kétségtelen, hogy a szerbek bírták a franciák Ígéretét, hogy győzelem esetén megkapják azon részeit Magyarországnak, melyeket valóban meg is szálltak. A szerbek az általuk megszállt területeket nem a győzelem jogán igényelték, hanem azért, mert azt állították, hogy e terület lakossága túlnyomó részben szláv s Szerbiához akar csatlakozni. Mihelyt befejezték a megszállást, rögtön hozzáfogtak az úgynevezett 51
