Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IX. Magyarország gazdasági föllendítésére irányuló működése
93 ♦ vissza a nagy pénzáldozatoktól sem, hogy propagandát csináljon oly újabb és újabb csatornaterveknek, melyektől az ország gazdasági fejlődésének előmozdítását remélte. Már a Ferenc-csatornát megelőzőleg — alig hogy hazájába visszatért — 1867. október 31-én előmunkálati engedélyt kap a kormánytól a Tiszát a Túr, Szamos, Kraszna, Ér, Berettyó és Körös folyókkal összekötő hajózó csatornára. Majd 1868. december 30-án a Dunának az Adriai-tengerrel való egyenes összeköttetését célzó hajózható csatornára kér előmunkálati engedélyt s elkészítteti az általános terveket a Dunától a Száváig, onnan a Boszna és Narenta folyók felhasználásával létesítendő vizi útra. Ugyanakkor engedélyt kér egy Eszék város környékén az Alföld—fiumei vasúiba ágazó, Bród körül a Száván át a Verbász völgyében északnak ezen folyó forrásáig s onnan a dinári Alpokon át Spalatoba vezető vasútra s Sebenico- és Zárába vezető szárnyvonalakra. Az Adriai-tenger felé irányuló forgalmunk nagy jelentőségét tehát már akkor egész nagyságában felismerte s a tengert úgy vizen, mint szárazon több felől megközelíteni igyekezett. A Duna—adriai vizi útnak különben hadászati szempontból is nagy fontosságot tulajdonított s ez irányú eszméiről és okfejtéséről az akkori hadügyminiszter is igen elismerőleg nyilatkozott. Az erre vonatkozó emlékiratot a királynak is személyesen átnyújtotta, aki fél óra hosszant legnagyobb érdeklődéssel beszélgetett a tábornokkal a szerinte is nagyfontosságú ügyről. Pár évvel később, 1872. július 30-án előmunkálati engedélyt kap a kormánytól egy Arad városától Hódmezővásárhelyig az ú. n. Száraz-ér medrének felhasználásával létesítendő hajózó, öntöző- és belvízlevezető csatornára. Különösen nagy súlyt helyez a Begacsatornának a Ferenc-csatornával leendő összekötésére, mi által az úgynevezett temesi bánság terményei is a Ferenc-csatornán át jutnának a nyugati piacokra. Erre nézve a kormánytól ígéretet is kap. Mindezekből a tervezgetésekből azonban semmi sem lett. A kormány tevékenységét s a pénztőkét egészen lefoglalták a mind nagyobb arányokban megindult vasúti építkezések s nem igen lehetett többé sem itthon, sem a külföldön oly pénzintézetet találni, amely hajlandó lett volna pénzét csatornákba fektetni s különben
