Nagy István művészete. Az 1973. október 18-án Baján megtartott tudományos tanácskozás előadásai - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 23. (Baja, 1975)
Pap Gábor: Adaléknak Nagy István "alföldi" korszakához
volna, míg ezután öt évig csakis az Alföldnek a mai Magyarországhoz tartozó részén, mesterkélt és alapjában véve hamis. Jóllehet forrásaink ezúttal csupán bizonytalan értékű szóbeli közlések, amelyeket elhangzásuk idején nem rögzítettünk pontosan, mégis nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy Nagy István a század első két évtizedében is dolgozott már az Alföldön, és a huszas évek első felében is vissza-visszatért egy-egy rövidebb időszakra Erdélybe, legalábbis annyi időre, amíg édesanyját meglátogathatta. Ezeket a feltételezéseket a művésznek Csíkmindszenten ma is élő rokonaitól (1963 nyarán beszéltem velük), valamint özvegyétől (1960—1961.) nyert információkra alapozom, bizonyításuk — vagy cáfolásuk — azonban a további kutatás feladata lesz. Nagy Istvánnak az ún. „Alföldi Iskola” képviselőihez fűződő viszonyáról aránylag sok szó esett az eddigi irodalomban. Az alábbiakban néhány részletkérdést szeretnénk megvilágítani a rendelkezésünkre álló, most először publikálásra kerülő szóbeli közlések segítségével, míg a kimutatható formai egyezéseket vagy rokon vonásokat vetített képekkel kívánjuk érzékeltetni. Elöljáróban azonban meg kell jegyeznünk: az „alföldi” jelző semmiképpen sem tűnik szerencsésnek a tárgyalt korszakkal kapcsolatban. Nagy István ebben az időszakban nemcsak az Alföld ön, hanem a Dunántúlon is sűrűn megfordul. Olyannyira, hogy már a Suránvi-monográfia is egyetlen lélegzetre említi a következő helyszíneket : Kecskemét, Somogy, Szentes. (I. m. 20. o.) Több alkalommal is megörökíti a Balatont, de dolgozik a Dunakanyarban is. Praktikusnak látszik tehát, ha a túlságosan sommásan összefoglaló „alföldi” iskola helyett most inkább egy-egy konkrét művészegyéniséghez fűződő viszonyát próbáljuk felderíteni. A szóba jöhető művészek közül a következőket érezzük a legfontosabbaknak: Medgyessy Ferenc, Tornyai János, Koszta József, Egry József — tehát ebben a sorrendben fogunk velük foglalkozni az alábbiakban. a) Végvári Lajos szíves szóbeli közléséből tudjuk, hogy Nagy István „ ... az első vilgháború alatt feljár Pestre. Egry, Nagy István és Medgyessy együtt jártak a későbbi Nagy Istvánnéhoz, akkor Joekl Antalnéhoz, így a stílushatások minden irányban elevenek, voltak.” Végvári Lajos a továbbiakban korai Egry-képek hatását véli felfedezni Nagy Istvánnak e korban készült olajképein, konkrét példákat azonban nem említ. Megjegyzi továbbá, hogy „. . . Medgyessy közvetíti a Rippl-hatásokat.” Ez utóbbi fonalat, jóllehet a napisajtókritikák egy-egy gyűjteményes kiállítás alkalmával olykor felverő
