Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

7. A község határában előforduló többi topographiai nevek, például: mező, dűlő, szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, sivatag, liget, berek, erdő, rengeteg, zug, határ, tanya, csárda, major, szál­lás, kert, szőllős, árok, rom, irtvány, tisztás, hál, halom, domb, csúcs, orom, magaslat, fensík, hegy, hegygerinc, hegylánc, szikla, bérc, bánya, barlang, örvény, szoros, zuhatag, forrás, kút, ér, tó. folyó, patak, (megkülönböztetvén minden nevet, melyet ilyen fő- és mellékpatak eredetétől egészen kifolyásáig más folyóba nyert), mocsár, posvány, láp, ingovány, nádas, rét, kompállás, rév, gázló, sziget, fok, stb. Lényeges feladata az összeírásnak, hogy az itt em­lített tárgyak tulajdonnevei minél kimerítőbben és minél ponto­sabban följegyeztessenek. Ahol lehet itt is a 6-ik pont alatti kérdés figyelembe veendő. Ide tartozik sokszor a külvárosok, városrészek, utak, térek és utcáik neveinek felemlegetése, ha ezen nevekben valami eredetiség lappang, vagy ha nemzeti emlékekkel összekap­csolnák, és így rólok történetileg vagy nyelvészetileg valami felde­rítés várható. Mezők, dűlők, szántók, puszták, rétek, fordulók és hasonló tárgyak neveinél célszerű volna az illető tárgy termé­szeti tulajdonságáról rövid megjegyzést tenni, mint­hogy abból sokszor felvilágosítást vehetni a név értelmére. Pél­dául: Gányér, vizes, lapályos szántóföld Szalontán. Kostává, szép legelő, erdős hegyek közt. Karakó, csavargó patak, Gyűrűzúg, egy zug, mely körül a Berettyó fél kört képez. Ondód, sík fekete föld, néhol szikes Debrecennél. Szódob, egy völgy, mely jól viszhang­­zik, Biharban. Tötevény, feltöltött és árkolt szántóföld, Kocsordon. Üllő, álló víz, mely kiszáradni nem szokott, Karcagon. Petrisán, nagy őserdő, melyben őzek is vannak, Békésben. Vica, vízér, mely­ben sok apró hal van, Békésben. Siskadülő, szántóföld, melyen sok siska terem, Szabolcsban. Megyer, hajdan falu Baranyában, most csak malom. Adacs, puszta a kecskeméti határban, hajdan falu. Ders, egy tiszta s talán irtott hely az erdőben, biharmegyei Site­­ren. Bágy, rétes víz, mely igen lassan foly, H. Nánáson. Bokróc, kút, cser és, bokros helyen, Margitán. Világos, hogy hol a 2—6 pont­ban kért közleményeknek helye nem lenne, ott a helynévhez leg­alább ily, a természeti tulajdonságot illető jegyzéseket mindig csa­tolhatni. Végre a 7-ik pont alatti helynevek érdekében van, hogy az il­lető megnevezett tárgynak fekvése is emlegettessék, t. i. ne­veztessenek a határos, szomszéd területek. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom