Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)

kadással fenyeget, ezért megjavítása szükségessé vált. Eder János úr az ács céh elöljárója vállalta a munkát és 7 hét alatt be is fejezte. A munka kiadásai 2643,16 forintot emésztettek fel. (491)

A szentély tetőzete 1735-ben készült, amint azt egy gerendába vésett évszám tanúsítja.

Az utcák megvilágítására még 1833-ban elhelyezett közlámpák — olaj hiány miatt — mind a múlt évben, mind a következő esztendőben, gyújtatlan maradtak. Miután olaj beszerzési alapról gondoskodtak, újra kigyúltak a lámpák. Erre a célra a város pénztárából 1500 forintot utaltak ki. (492)

Július 30. Az Ázsiából behurcolt kolera betegség 1831-ben rendkívül dühöngött. Attól kezdve csak szórványosan mutatkozott. Ebben a hónapban azonban az ország különböző részein, így megyénk néhány helyén is, újra felütötte fejét. (493)

1837.

Szeptember 11-én a legnagyobb pompával iktatták be hivatalába a megye új főispánját, almási Rudich József császári és királyi tanácsost, aranysarkantyús vitézt, a hét szabadművészet, filozófia, valamint mindkét jog doktorát.50

1838 szomorú emléke.

A tél nem volt nagyon hideg, de bőségesen havazott. A Duna vize síma tükörré fagyott és a Csepel-szigetnél elszűkülő meder a szabad folyást akadályozta. Áradás és annak veszélyes következményei fenyegettek. Mivel a Duna vize a budai vízjelzőt 14—16 lábbal is meghaladta, a félelem nőttön nőtt. Március 6-án a királyi utat elöntötte a víz. A Duna pesti partján épített töltés biztonságot látszott nyújtani a polgárságnak a víz támadása ellen. 13-án délután azonban a jégtáblák Csepel-szigetnél megrekedtek és a régiekkel összefagyva, valóságos jégheggyé torlódtak, teljesen meggátolták a víz további szabad folyását. Este 9 óra körül a félrevert harangok bánatos hangja és az ágyúk vészkiáltása jelezte, hogy a víz átlépte a töltést, itt a veszedelem. 14—15—16 napjain folytonosan nőtt az ár, estefelé már a jéghegyeken is áttört a víz és szabad folyást nyerve, elkezdett apadni. Azon az estén sok utca járhatóvá lett. 17-én és az azt követő napokban lett csak nyilvánvalóvá, hogy az elemi csapás micsoda károkat okozott. A későbbi összeírások és becslések, több milliót kitevő kárról beszélnek. Pesten a belvárosban és az alvárosban 228 ház omlott össze, 827 pedig súlyosan megrongálódott. Hivatalos becslés szerint, csupán ez, 10 500 724 forint kárt jelent, nem számítva ide azt a temérdek kárt, ami lakberendezésekben, árukban, élelmiszerekben és egyéb dolgokban esett. Az ter-42