Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)
Függelék
1./ Az Aradi vértanúk-kal foglalkozó irodalom, mely szám szerint is a legbővebb. 2.1 1917-ben az Ernst múzeumban tartott kiállításával kapcsolatos tudósítások. 3.140 éves festészeti jubileuma alkalmából megjelent méltatások, 1926-27-ből. 4./ 1937. december 4-én bekövetkezett halála alkalmával megjelent nekrológok, pályafutásának méltatásai, majd a kolozsvári és budapesti emlékkiállításoknak az ismertetése. Ezekkel idő hiányában nem foglalkozhatom bővebben - bár életére, munkásságára vonatkozóan sok fontos adatot tartalmaznak, - és ezeknek közlése és a bennük foglalt véleményük helyes vagy helytelen voltának ismertetése ez alkalommal célomhoz nem vinne közelebb. Csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a két világháború között Erdélyben megjelent folyóiratok közleményeit a két legújabb, Thormával foglalkozó tanulmány nem használta fel kielégítően, pedig ezek minden szempontból nagyon hasznosak. Az irodalom összefoglalása után megpróbálom vázolni azt az utat, amin tovább kell haladnom, a felmerült problémákat, s azokat a hiányokat, amiket meg kell oldanom. Legvégül összegezni szeretném felsorolásszerűen azokat az adatszerű bizonyságokat, amik eddig az irodalomban nem merültek fel. Thorma János életművének vizsgálatánál művészetének 4 periódusát állapítottam meg. Az első, tanulóéveivel kezdődik, és fiatal korának munkásságával záródik le. Thorma János 1870. április 24-én született Kiskunhalason. Mind apja, mind anyja nemesi családból származott. Apja, csopaki Thorma Béla adóhivatalnok, akit Kiskunhalasról Jászberénybe, majd 1887-ben Nagybányára helyeztek. Thorma ettől kezdve nagybányai lakos, itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait, külföldi útjáról ide tér haza, itt él, ide gyökerezik, és itt is hal meg. Mindjárt itt felvetődik az a kérdés, hogy Alföldön eltöltött gyermekévei hagytak-e, és ha igen, mennyi nyomot hagytak benne. Réti ezt a nyomot külsőségekben, mint pl. a képein vissza-visszatérő „szűrös” alakok szerepeltetésében találja meg. Szerintem inkább paraszt alakjainak típusában, mozdulataikban, nyugodt magatartásában kell keresni. A nagybányai gimnáziumban, bécsi akadémiát végzett rajztanárának, Horváth Henriknek keze alá kerül, aki korán felfedezi művészi hajlamait, foglalkozik vele. Az ő tanácsára iratkozik be valószínűleg a Budapesti Mintarajziskolába 1887 őszén, ahol Székely Bertalan mellett 1 évet tölt el. Mestere nagyon sokra becsüli, iskolán kívül is sokat foglalkozik vele, és megismerteti nézeteivel, elveivel. Kapcsolatuknak mélyebb oka, túlmenően Székely nagyrabecsülésén, amely megnyilvánult abban, hogy féléves tanulás után már áthelyezte a másodévesek közé - valószínűleg jellemüknek közös tulajdonságaiban gyökeredzik. Azt a hatást, amit Székely Thormára gyakorolt, úgyszintén további kapcsolataikat is sokan fejtegették. Szerintem leginkább e hatás abban keresendő, hogy amúgy is meglévő hajlamát, a történelmi festészet és a nagy kompozíciók felé irányította. Ismeretes Székely véleménye a korabeli festészetről, s nézetem szerint ez a vélemény is ösztönözte tovább, hogy a kátyúból új kivezető utat keressen. Ezeken kívül Székelynek a Habsburg-elnyomással szemben tanúsított érzelmét még jobban fokozták, Lyka szavaival élve: kuruc szemléletét, amely későbbi magatartása miatt döntő fontosságú. Egyesek szerint Székely, mások szerint nagybátyjának tanácsára ment Münchenbe. Valószínű, hogy ő maga is szűknek érezte a mintarajziskola kereteit. Visszatérve nagybátyjára: Vári Szabó Istvánra, be kell vallanom, hogy szerepe tisztázásra vár Thorma irányításával kapcsolatban. Az bizonyos, hogy befolyást gyakorolt Thorma élete alakulására, de 57
