Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig. Thorma János levelezéséről

próbálják művésztársaik és a hivatalosságok (egészen a miniszterig, ha kellett) egyidejű, gyakorta taktikus meggyőzésével az állami vásárlások útján múzeumi gyűjteménybe segíteni a fontosabbnak ítélt műveiket (pl. Thorma küzdelme Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei opusza megvásároltatásáért, vagy Ferenczy közbenjárása az Aradi vértanúk megvetetéséért).

E kötet valójában nemcsak Thorma János levelezéséből (a fönnmaradt hozzá írottak és a tőle származók, az általa fogalmazottak együttese) ad bőséges válogatást, hanem egyetlen jegyzett írását is újraközli. Ennek létrejöttét, keletkezésének a körülményeit, Thorma esetleges motivációit fontos megvilágítani. Fogalmazásakor Thorma 28 éves, az Aradi vértanúk megalkotásával, illetve bemutatásával országos ismertségre jutott alkotó. Részese, aktív alakítója és egyúttal kritikus szemlélője 5 a millennium körüli évek mozgalmas művészet-küzdelmeinek: a nagybányai alapításnak, első budapesti bemutatkozásuk konfliktusokkal terhes megszervezésének. 1897-98-ban a művészeti élet homlokterébe került a művészeti nevelésről szóló vita - ezt Hock János könyve föl is erősítette6. A nagybányaiaknak az új formáció elismertetéséért, térnyerésükért folytatott harca összekapcsolódott egyfajta kritikus attitűddel a Keleti Gusztáv vezette Mintarajziskola és Benczúr Gyula mestereiskolája konzervatív szellemisége és szervezete ellen. A megmerevedett akadémiai képzés, a hierarchikus fölépítés (osztályokba tagolás, gipszminták rajzoltatása stb.) helyett szabadiskolában dolgoztak Nagybányán. Valójában a müncheni Hollósy-iskola két szorgalmi félévét, az őszi és tavaszi szemeszterét toldották meg a trimeszterrel, a harmadikkal, a nagybányai nyári gyakorlattal.

Különös kérdés, hogy az alapító nagybányaiak közül a tanítási elveik megfogalmazására miért éppen az elméleti gondolkodástól távol lévőnek látszó Thorma vállalkozott. Bizonyosnak tűnik, hogy ő akkor és csak abban a történelmi pillanatban vállalkozhatott erre, ugyanis vitte a nagybányai alapítás és a nehezen elért első sikereik lendülete. Az az erő és a közösségért tenni akaró meggyőződés, amely az Aradi vértanúk létrejöttét is motiválhatta. Akkori, fiatalkori alkotói erejének, teremtő akaratának, pedagógiai elveinek a vitákból leszűrt tanulságokkal megerősített, művészképzési modellé sűrűsödő foglalata A művészeti nevelésről. „A dolgozat /.../ Thorma elgondolásait tartalmazta, s nagy részben az ő fogalmazása volt, előzetesen pedig az ’öreg’ nagybányaiak megbírálásán, megbeszélésén keresztülment, s így Ferenczy és Grünwald felfogásával7 is egyezett. Én azután valami bevezetést írtam elébe, s a rapszodikus fogalmazványt logikus egymásutánba rendezve, egypár érvvel kiegészítve, nyomtatás alá készítettem” - írta Réti István, a társszerző, szöveggondozó, a Thorma írását felelős módon szerkesztő (szerző)társ 8. A Thorma megfogalmazta nagybányai művészetpedagógia, a Szépművészeti Iskola szelleme és szervezete alakította, csiszolta végső formájúra a nagybányai modellt, amelybe beleépült a vezető mesterek tanítási praxisa, és amely 1920-tól éppen Réti István révén hatótényezője, szerkezet- és szellemiség alakító vezérelve lett a Képzőművészeti Főiskola Lyka Károly vezérelte reformjának is.

A művészeti nevelésről bevezetője fölveti, hogy „a magyar művészet föllendítésére két

5 Millennium címen tervezett kompozíciója az Aradi vértanúk harmadik változata lett volna: éjszaka, „a bitófákon a vértanúk. A félig világos éjben a millennium mámoros magyarsága táncol, fekete díszmagyaros urak, lobogó gyászfátyolos hölgyek járják a csárdást, a kánkánt, a verbunkost, forogva, eszükveszetten az akasztófák körül”. Réti 1994. 101-102.

6 Hock János: Művészi reform. Bp., 1898.

7 Etalonként, kiinduló fundamentumként használta a megszerzett és fixálódott nagybányai művésztelepi gyakorlat szentesítette elveket Iványi Grünwald Béla a Kecskeméti Művésztelep programalkotásában. V. ö.: Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep és Alkotóház. Új Művészet Kiadó, Bp., 1X9971. 50-53.

8 Réti 1994. 56.

313