Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Thorma János levelezéséből
el. Azt majd az én költségemre kisebbítsék meg, akkor lehet majd használni. Petrovicshoz intézett ezen levelemet szíveskedjél átküldeni. Én számítok továbbra is az ő jóindulatára, majd a dolog végén köszönetemet kifejezésre juttatom előtte. Hála Istennek, hogy végre ez a „Vértanúk” ügye befejeződött. Kérlek azonban, ne tegyük nyilvánossá ezt az eladást, amíg nem muszáj. A vámon való átküldés miatt is érdekem. Különben jól vagyunk. Hála Istennek, egészségünk most elég jól szuperál. Dolgozunk sokat. A nyolc hónapi tél után most egyszerre beköszöntött a kánikula. Gyönyörűen virágzanak a fák, már szebb a paradicsom sem lehet. Margit nagyon boldog, hogy ez az ő beugrása ebben a képügyben sikerült, és váltig mondja, hogy éntőlem ez a kép ítélet napjáig a műteremben maradhatott volna. Ez alkalommal már többet nem írhatok, mert ha azt akarom, hogy a levelem még ma elmenjen, sietve kell a postára vinni. Margittal együtt igaz szeretettel üdvözlünk. Ölel Jancsi MNG Adattár 7710/55 329. Thorma János Petrovics Eleknek Nagybánya, 1931. máj. 7. Mélyen Tisztelt Főigazgató Úr! Folyó hó 3-án kelt levelére válaszolva van szerencsém értesíteni, hogy Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter úr által az „Aradi Vértanúk” című festményemért felajánlott tízezer pengő vételárat a megállapított fizetési feltételek mellett elfogadom. A fent nevezett festmény felküldése iránt intézkedni fogok. Fogadja a Főigazgató Úr őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását. Mély tisztelettel Thorma János SZMKI 429/1931. 330. Thorma János Réti Istvánnak Nagybánya, 1931. máj. 10. Kedves Pista! Nagyon szépen köszönöm a szíves értesítésedet a képvásárlás ügyében. Akkor hirtelen nagy sürgősen megírtam neked válaszomat, és el is küldtem, pedig az elég hiányos volt, jobban is megírhattam volna, de sürgetett az idő, nem akartam lekésni a feladás idejét, mert akkor egy napot késik a levél. Bocsáss meg tehát, hogy olyan ideges firkálással válaszoltam a Te nagyon jóindulatú kedves soraidra. Bizony, ha ezelőtt harminc esztendővel ajánlották volna a „Vértanúk”-ért ezt az árat, figyelembe sem vettem volna. Mint ahogyan nem is vettem, mikor az idő tájt Stoll Béla ezt az ajánlatot tette. Sőt az aradi Atzél Péter 10000 forintos ajánlatát sem fogadtam el 1896-ban. Ő ugyanis vállalkozott arra, hogy ezt az összeget előteremti befolyása révén, ismerősei körében. Dehát megváltozott a világ, megváltoztak a körülmények is. Ma igazán nagy megnyugvás az nekem, hogy a kép jól el lesz helyezve, és hogy ezt az összeget is megkapom. A mai viszonyok mellett ez a pénz több, mint akkor a kétszer annyi volt. Csak az nagy kár, hogy olyan hosszú idő alatt fizetik ki. Most itt lehetne venni rajta egy tisztességes házat. A Bernát-féle házat most vette meg Larniczky 350 000 lejért. Tudod, 216
