Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

A józsefvárosi római katolikus plébániatemplom különben később még számos családi ünnepség színhelye volt. Itt keresztelték később nagyszüleim gyerekeit, itt voltak az esküvőik és azután az unokák keresztelése és azoknak az esküvői. A mellékelt kép mutatja, milyen látványt nyújt a templom 2004-ben.

Ezen a helyen szeretném beilleszteni a történetbe azokat az adatokat, amelyekkel nagyanyám családjáról rendelkezem. Nagyanyám 1867. nov. 17-én született Pesten. Szülei, Badal János Vilmos, dédapám, és Badal Theresia, dédanyám, Morvaországból költöztek Magyarországra. Az ottani német népcsoporthoz tartoztak.

Vidékről származtak, egyszerű emberek voltak. Dédapámról nincsenek okmányaim, az egyeden hivatalos bejegyzés, amelyben szerepel a neve, a nagyanyám (Julianna) 1943-ban kiállított halotti anyakönyvi kivonata. Dédapám, akinek születésétől fogva ugyanaz a vezetékneve volt mint dédanyámnak, mégpedig Badal (elképzelhető, hogy távoli rokonok voltak), a családi hagyomány szerint 1878-ban résztvett a boszniai okkupációban és az ottani hadműveletek során eltűnt62. Dédanyám, aki ezáltal özvegy lett, öt gyermek anyja volt, családjával nehéz anyagi körülmények között élt. Alkalmi munkákkal, mosással, takarítással, stb. kereste meg maga és gyermekei számára a megélhetésükhöz szükséges pénzt.

Édesanyám elbeszélése szerint a Badal család ebben az időben Szegeden élt és nagyanyám egy emlékezetes gyerekkori élménye az 1879-es „szegedi nagy árvíz” volt. A Tisza folyó e különlegesen nagyméretű és pusztító erejű áradása több helyen áttörte a gátakat és elöntötte az egész akkor kb. 70.000 lakosú várost. A lakosság a háztetőkre menekült, ahonnan később csónakokkal szállították el őket. A házak nagyrésze összedőlt, mivel a víz 186 napon át elborította az egész várost, ez idő alatt 150 ember halálát

62 Bosznia-Herczegovina a 15. századtól 1878-ig az Oszmán Birodalom tartománya volt. 1875-ben lázadások törtek ki a török uralom ellen Boszniában és más balkáni tartományokban. Oroszország, mint az elnyomott keresztény-orthodox vallású népek védőhatalma, háborút indított az Oszmán Birodalom ellen és a Balkán-félsziget keleti felén előrenyomult egészen Isztambul közelébe. Törökország ezután fegyverszünetet kért. 1878-ban Bismarck, német kancellár javaslatára Berlinben összegyűltek a nagyhatalmak képviselői, hogy megkössék a békét. A békekonferencia egyik eredménye volt Bosznia-Herczegovina megszállása az Oszták-Magyar Monarchia csapatai által. A konferencia egy másik eredménye volt a bolgár önálló állam megteremtése. A Boszniába bevonuló csapatoknak a lakosság egy része ellánállt (a mohamedán vallásúak) és csak hosszas harcok árán lehetett az ellenállást letörni. Az okkupációs harcokban több mint ezer osztrák-magyar katona vesztette életét.

148