Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga kegytárgyai
Arany keretbe foglalva több mint 100 éve a zsinagóga keleti falának része, mutatva ezzel a keleti irányt Jeruzsálem felé. Itt áll az előimádkozó állvány, az omed is, amely egyszerű állványt mindig az ünnepkörhöz igazodó díszes terítő takar. Az omednak egy kicsit mindig alacsonyabban kell lennie, mert a Zsoltárok verse szerint: „a mélységből kiáltok hozzád...”. Innen történik az istentisztelet levezetése is. A hitközség téli imatermében is láthatunk mizrah-táblát, a keleti falon. Ez a tábla jóval későbben készült, mint a zsinagógában található, kb. az 1930-as években. Különböző szentírási idézeteket, a frigyszekrény, a menóra, az oroszlán és a korona, továbbá pedig egy földgömb ábrázolásával. Itt a téli imateremben, amelyet a téli napokon péntek estéken használ a közösség, találjuk azt a kis méretű frigyszekrényt, amelyben szintén a közösség egyik Tóratekercse található. A múlt században készült egyszerű, keskeny szekrénykét díszes vörös bársony parochettel takartak be. Az igen régi darab szépen átvészelte a holocaust, és a háború pusztítását is. A vörös bársonyt arany szállal hímezték körbe, és az egyéb díszítések is arannyal készültek, igazodva az egykor a Szentélyben használt kárpit színeihez. Középen Dávid-csillag, felette pedig korona, amely mindig a bölcsesség és a tudás szimbolikája. A korona mellett a „Tóra koronája”, a „keter Tora” két héber kezdőbetűje. Sajnos azt nem tudjuk, hogy ki és mikor készítette, vagy adományozta a hitközségnek, de örvendetes az, hogy ilyen szépen és épen megmaradt ez a régi darab a zsinagógában látható parochettel együtt. A sabbat része a serleg is, amelyet a péntek esti kiddus alkalmával használnak. Ez a serleg a kidduspohár, amelybe péntek esténként a bort töltik. A szombat az öröm és a gyönyörűség napja, célja, hogy szent nap legyen, Jóm kádos, különbözzék a többi naptól. A szombat a zsidóság számára a legfontosabb ünnep, az az ünnep, amely megtartotta a zsidóságot évezredeken át. A kiskunhalasi zsinagógában található Kiddus-serleget 1973-ban ajándékozta a hitközségnek Rósenfeld Ervin, a következő szöveggel: Auschwitzba elhurcolt drága szüléink emlékére ”, a másik oldalon pedig: „Drága jó szüleim halálozási évfordulója emlékére”, 1973. március 30. A serleg szépen megmunkált ötvösmunka ezüstből, amelynek középső részében virágmintás cirádákat helyeztek. A péntek esti kiddus alkalmával bort tesznek bele. A Sulchan Aruchban a következőt olvassuk a serleggel kapcsolatban: „a bor serlegének teljesnek és tisztának kell lennie, mindazok a szabályok, melyek az asztali ima boros serlegére vonatkoznak, érvényesek úgy az esti, mint a reggeli kiddus serlegére is. Helyesebb este nagyobb serlegben venni a bort a kiddushoz, hogy maradjon belőle bor a reggeli kiddushoz is ”, továbbá „ a serlegnek, amelybe a bort töltik, teljesnek, és csorbátlan- nakkell lennie és alkalmatlanná válott, ha a szája szélén a legcsekélyebb csorba is van, vagy ha meghasadt, vagy ha alul a lába törött. Belsejét ki kell öblíteni, kívülről le kell mosni, vagy töröljék le jól, hogy tiszta legyen és csak ezután szabad bort tölteni bele.” Csak kóser szőlőből készült bort szabad a serlegbe tölteni, a borra mondandó hagyományos áldás csak szőlőborra mondható. Ezután az áldásmondó vegye a serleget mindkét kezébe, azután elveszi róla a bal kezét, és csak a jobb kezében tartja anélkül, hogy a bal kezével támasztaná. Továbbá az asztalról minden üres edényt le kell szedni. A szombat fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az egész judaizmusban nincs még egy parancsolat vagy vallási előírás, amely iránt annyi érzelem, rajongás odaadás fejeződik ki, mint a szombat iránt. Herman Wouk megállapította, hogy a szombat a hagyományokkal való szakítás töréspontja, de az a pont is, ahol sok zsidó visszatér a judaizmushoz. Ahád Háád helyesen mondta azt: „nem annyira Izrael tartotta meg a szombatot, inkább a szombat tartotta meg a zsidókat” A szombat emeli ki a zsidóságot a hét többi hat napjából. 195
