Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban

Halasi katonák a szabadságharcban 151 Rébék Mihály A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzet­őre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Iro­dalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Rekett János Önkéntes nemzetőr. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vonult be, innen Szolnokra, majd a Csepel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj részeként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte szá­zadát, majd 11 -én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 januárjában a Délvidék kiürítése miatt Szegedre rendelték. (Irodalom: Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001. 70-72.) Révész István (Kkh., 1819. augusztus 2. - Kkh., 1904. július 14.) Önkéntes nemzetőr őr­mester. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vonult be, innen Szolnokra, majd a Cse­pel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj részeként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte századát, majd 11-én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 januárjában a Délvidék kiürítése miatt Sze­gedre rendelték. Innen hazaküldték Halasra, őt azonban Remellay Gusztáv hadbíró rendeletére vissza kellett kísértetni Szegedre. Rövid idő alatt tisztázta magát a közelebbről nem ismert vá­dak alól, és hazatérhetett Halasra. A később harcok során honvéd huszár hadnagyi rangot szere­zett. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Kun-Ha­las 1891. február 22. 3., Mikár Zsigmond 1891. 189., Halas és Vidéke 1902. október 15. 3., Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001.70-72., Nagy Czirok László 2002. 40., Kiskunhalasi Re­formátus Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1819. év, Kiskunhalasi Református Egyház- község halotti anyakönyve 141/1904.) Risztics Miklós Százados. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként sze­repel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189.) marosjárai Rozsnyai Pál (Szabadszállás, 1822.-Szabadszállás, 1893.) 1841-től önkéntes katona, 1845-től tizedes a 12. (Nádor) huszárezrednél Csehországban. 1848 szeptemberében néhány társával megszökött, és szolgálatra jelentkezett a honvédseregbe. Őrmesterként a Hu­nyadi önkéntes csapat lovasságához osztották be. 1849 februárjától hadnagy, májusától főhad­nagy a 13. (Hunyadi-) huszárezred bácskai (IV.) hadtestben szolgáló osztályánál. Borosjenőnél tette le a fegyvert. 1850 februárjában besorozták a 20. gyalogezredhez, ahonnan 1854 szeptem­berében szabadult. Később szabadszállási birtokán gazdálkodott. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Bona Gábor 1998. III. kötet 62-63.) Sajtos Imre Önkéntes nemzetőr tizedes. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vo­nult be, innen Szolnokra, majd a Csepel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj része­ként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte századát, majd 11 -én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 ja­nuárjában a Délvidék kiürítése miatt Szegedre rendelték. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvéd­egylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891.191., Halas és Vidéke 1902. október 15. 3., Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001. 70-72.) Sajtos István (Kkh., 1831. jaunuár 3. - Kkh., 1903. június 23.) Közhonvéd, önkéntes nem­zetőr. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vonult be, innen Szolnokra, majd a Cse­pel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj részeként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte századát, majd 11-én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 januárjában a Délvidék kiürítése miatt Sze­gedre rendelték. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Iroda­lom: Mikár Zsigmond 1891. 191., Halas és Vidéke 1902. október 15. 3., Ö. Kovács

Next

/
Oldalképek
Tartalom