Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Régészet - Varga Sándor: 10–12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén. A földrajzi környezet és a lelőhelyek elterjedésének összefüggései
10-12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén 53 NÉMETH 1973 Németh P.: Újabb eredmények a honfoglaló magyarság teleülési rendjének kutatásában. SzSzSz 1973:4, 67-70. RÉVÉSZ 2004 Révész Gy.: Rendezett gyűjtemény. A kiskunhalasi határban talált régiségekről. In: Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évforduljára. Szerk. Szakái A., Kiskunhalas 2004, 21-26. RÉVÉSZ 2001 Révész L.: Aranyszántás Balotán. Z The Golden Harvest ofBalota. Budapest-Kiskunhalas 2001. ROSTA 2004 Rosta Sz.: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén. 2 Pusstakirchen in der Umgebung von Kiskunfélegyháza. Cumania 20 (2004) 113—172. SZABÓ 1938 Szabó K.: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. 2 Kulturgeschichtliche Denkmäler der Ungarischen Tiefebene. BHH III. Budapest, 1938. SZALAI2004 Szalai Sándor: Régészeti adatoka kiskunhalasi újságokban 1883-1940. In: Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évforduljára. Szerk.: Szakái A., Kiskunhalas 2004, 27^10. V. SZÉKELY 2000 V. Székely Gy.: Árpád-kori települések a történeti Halas határában. In: Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács J. - Szakái A., Kiskunhalas 2000, 129-168. H. TÓTH 1990 H. Tóth E.: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989). Z Archäologische Forschungen vor vier Jahrzehnten. Cumania 12 (1990), 81-233. VARGA 2004 Varga S.: Középkori temető Kisszállás határában. Kőhegyi Mihály ásatása Kisszállás-Temp- lomdombon. In: Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évforduljára. Szerk. Szakái A., Kiskunhalas 2004, 103-118. WICKER 2000 Wicker E.: A halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig. In: Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács J. - Szakái A., Kiskunhalas 2000, 43-127. WICKER 2004 Wicker E.: Eszak-Bácska a hódoltság korában. 2 Die Nordbatschka zur Zeit der Türkenherrschaft. Cumania 20 (2004), 5-112. Jegyzetek 1 A természetföldrajzi tényezők a megtelepedésre, illetve az életmódra gyakorolt hatását már több kutató is vizsgálta (vö.: NÉMETH 1973; BÁLINT 1980; BÁLINT 1991, 194-205. további irodalommal; GYÖRFFY-ZÓLY OMI 1994, 13-38.). 2 Vő.: ANDÓ 1984, l.ábra 3 CSATÁRI 1986, 5. 4 ANDÓ 1984, 11. 5 ANDÓ 1984, 26-28. 6 GYÖRFFY-ZÓLYOMI 1994, 19, 3. kép 7 ANDÓ 1984, 11-13. 8 Amíg a terület északi részén, Kecskemét vonzáskörzetéből, ahol a múlt század óta szinte folyamatos a régészeti kutatás, számos temető ismert, addig a jóval nagyobb, Kunszállás-Jakabszállás-Orgovány vonaltól délre az országhatárig húzódó területről csak néhány temetőtöredékre és szórványra, valamint bizonytalan információkra van adatunk. Ez utóbbi terület nagyobb része a jelenleg is régész nélküli bajai és halasi múzeumok gyűjtőterületéhez tartozik. Ezek mellett elgondolkodtató, hogy más területekkel ellentétben, az elmúlt 175 év során, a különböző beruházások, földmunkák kapcsán sem gyarapodtak jelentős számban a korszak temetkezései. 9 Vö.: BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 376-377. 10 GYÖRFFY-ZÓLYOMI 1994, 16-17.; GYULAI 2000, 46. 11 GYÖRFFY-ZÓLYOMI 1994, 17. 12 Ezzel ellentétes véleményen van V. Székely György, aki szerint a magyar honfoglalás idején és az Árpád-korban a Duna-Tisza közi homokhátság sokkal nedvesebb, kedvezőbb vízellátottságú volt, mint napjainkban (V. SZÉKELY 2000, 157.). 13 Ezt részben igazolni látszanak a régészeti topográfia megfigyelései is. Bálint Marianna a Csongrád megye DNy-i (Mórahalom), valamint Bács-Kiskun megye DK-i részén (Kelebia) végzett terepbejárásai során viszonylag sűrű Árpád-kori településhálózatot vázolt fel a Körös-ér közvetlen környékén. A megfigyelt jelenségek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egész Duna-Tisza közén hasonlóan sűrű Árpád-kori faluhálózattal kell számolnunk (BÁLINT 1998, 49.). Hasonló eredményre jutott V. Székely György is (V. SZÉKELY 2000, 153.). Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a terepbejárás során gyűjtött felszíni leletek Árpád-koron belüli pontos keltezése jelenleg nem lehetséges, aminek következményeként egyenlőre csak feltételezni lehet, hogy azok többsége a 12-13. századra keltezhető. 14 FÉK 1962,52.; BÁLINT 1991,211.; WICKER 2000, 113-117.; RÉVÉSZ 2001, 9-46. 15 BÁLINT 1991, 234.; WICKER 2000, 107-108.; RÉVÉSZ 2001,47-57. 16 HAMPEL 1902, 308.; HAMPEL 1905, 648.; HAMPEL 1907, 120.; FÉK 1962, 1237.; BÁLINT 1991, 262.; WICKER 2000, 112-113.; RÉVÉSZ 2004, 25. 17 HAMPEL 1902, 306-307.; HAMPEL 1905, 647-648.; HAMPEL 1907, 119.; FÉK 1962, 568.; BÁLINT 1991, 234.; WICKER 2000, 108-109. 18 FÉK 1962, 901.; BÁLINT 1991, 247. 19 HAMPEL 1902, 305., 307.; BÁLINT 1991, 211., 234., Taf. LlII.a. 14, Taf. LX.b. 13-14.; WICKER 2000, 110., 113. 20 HAMPEL 1902, 305.; BÁLINT 1991, 234.; WICKER2000, 111. 21 BÁLINT 1991,260. Tompa határában, a Körös oldal 46. számú tanya déli sarkától nyugatra, kb. 30 m távolságra, 1947-1948 körül szántás során bolygattak meg egy honfoglaló lovas(?) temetkezést. A sírból
