Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban
160 Gyarmati Andrea Varga Nagy István sírja a régi református temetőben. Szabó Krisztina felvétele, 2008 Vári Szabó István, 1872. TJM FI 319 Vári Szabó István sírja a régi református temetőben. Szabó Krisztina felvétele, 2008 Varga Nagy István (Kkh., 1832. április 10. - Kkh., 1896. január 25.) 16 éves volt, mikor bátyja önkéntesként harcolt a szabadságharc idején. A 16 éves iijú úgy gondolta, hogy testvére mellett van a helye. Elszökött otthonról és a bátyja után ment a honvéd seregbe. Aradon fogságba esett, elítélték, de sikerült megszöknie. Története elterjedt szinte az egész országban, az ifjúság példaképévé vált hazaszeretete, önfeláldozása és bátorsága révén. 1864-től 1882-ig pénz- tárnoka és gondnoka volt a halasi református egyháznak és gimnáziumnak. (Irodalom: Kupa Klaudia 2005. 16., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1832. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 19/1896.) Vári Szabó István (Kkh., 1827. augusztus 16.-Kkh., 1906. szeptember25.) 1848-banjog- gyakornokként, majd rövid ideig hadbíróként dolgozott. A hadnagyi tiszti rangot éppen megkapta, mikor kitört a szabadságharc. 1848. június 8-án beállt a magyar kormány alá rendelt 60. (Wasa-) gyalogezredbe, ahol később ezredkadét lett. Ezrede 1. zászlóaljával 1848 őszén Jellacic ellen vonult. Mint hadnagy átkerült a honvédséghez, a feldunai hadtesthez. Decembertől főhadnagy, az önkéntes nemzetőrökből szerveződő 62. honvédzászlóalj segédtisztje. Ez az alakulat végül nemjött létre. 1849 januárjától százados az 53. (márciustól második 36.) zászlóaljnál. Részt vett a pákozdi, schwechati, nagyszombati csatákban, majd Komáromon, Budán át Szolnok, Tokaj, Debrecen felé csatázott. A szenttamási ütközetben tanúsított vitézségéért emlékérmet kapott. 1849 elején, mint a 38. honvéd zászlóalj századosa, kapitány volt az aradi táborban Vécsey tábornok parancsnoksága alatt, egészen a vár elfoglalásáig. Innen a táborral Temesvár alá vonult és részt vett az ottani küzdelmekben. Július végén zászlóalját Damjanich parancsnoksága alatt az aradi várőrségbe osztották be, és így ismét Aradra került. Augusztus 7-én Kossuth Lajos Erdélybe küldte az ellenség táborán keresztül Bemhez egy irattal, amelyben Bemet az öszes magyar haderő vezérévé nevezte ki. Ugyancsak ő vitte a vesztett temesvári csata első hírét Kossuthnak a csata napján. Az aradi vár őrségével tette le a fegyvert augusztus 17-én. Elfogták, mint honvéd századost Bécsbe szállították, ahol több hónapig dologházba zárták. 1849. december 27-én besorozták a 32. gyalogezredhez és Itáliába vitték, ahonnan 600 pengő forint váltságdíj ellenében 1850 szeptemberében elbocsátották. Ezt követően hivatali pályafutását Kiskunhalason kezdte meg 1852-ben, ahol a város al- ill. főjegyzője lett. A város polgár- mesteri tisztét 1872-1891-ig, és 1893-1903-ig töltötte be. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvéd-
