Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban
136 Gyarmati Andrea Bor Imre A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Bor Mihály A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Böriczi István Önkéntes nemzetőr. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vonult be, innen Szolnokra, majd a Cse- pel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj részeként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte századát, majd 11-én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 januárjában a Délvidék kiürítése miatt Szegedre rendelték. (Irodalom: Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001. 70-72.) Buda József 1848-ban önkéntes nemzetőrként a bánsági hadszíntérre vonult, de onnan harc nélkül hazatér társaival, mert Damjanich János hazaküldte őket. (Irodalom: Nagy Czirok László 2002. 33-37.) Bulcsú Károly, 1860 körül. Szakái Aurél - Gyarmati Andrea 2002. 164. TJM 17488/1 Buda Mihály A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 272.) Budai József A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Budai László (Kkh., 1826. október 20. - Kkh., 1915. március 31.) Szabadkán állt be honvédnek, harcolt Bajnoknál. Ezt követően a szabadságharc végéig Pétervárad védelmében vett részt. A szabadságharc bukása után visszatért Halasra és juhásznak állt. (Irodalom: Kiskunhalas Helyi Értesítője (továbbiakban KHÉ) 1911. október 11.2., Kiskunhalasi római katolikus főplébánia keresztelési anyakönyve 1826. év, Kiskunhalasi római katolikus főplébánia halotti anykönyve 82/1915.) Bulcsú (1848-ig Palcsó) Károly (Kassa, 1823. április 8. - Kecskemét, 1865.) Iskoláit Sárospatakon és Késmárkon végezte. Jogi tanulmányait befejezve ügyvédként működött Kassán. Emellett református teológusnak készült, de papi vizsgáit később, 1859-ben tehette le, mikor már tanári oklevelet is szerzett. A márcusi ifjak között lelkesedett a forradalomért. 1848 őszén önkéntesként harcolt a 18. honvédzászlóaljban. Őrmester, majd 1849. február 1-től hadnagy. Tizenegy csatában küzdött hősiesen. Súlyos sebesülése után Klapka György tábornok 1848. szeptember 28-án személyesen tüntette ki a katonai érdemjel 3. osztályával. A szabadságharc alatt végig a komáromi várőrségnél szolgált, itt kapitulált. Losoncról került a halasi gimnáziumhoz, hol 1853-tól 1855-ig tanított. Itt ismerte meg feleségét, Thorma Katalint, ki Thorma János festőművész nagynénje volt. Halasi tartózkodása után kecskeméti tanár lett. Forradalmi hatású költészete Petőfi hatását mutatja. Rokoni kapcsolatai, meleg emberszeretet révén közismert alakja lett városunknak. 1865-ben Kecskeméten halt meg harctéri sebesüléséből maradt tüdőbajban. Halála után Halason helyezték örök nyugalomra. (Irodalom: Nagy Czirok László-Vorák József 1965. 359-360., Bona Gábor 1998. I. kötet 233-234., Szakái Aurél — Gyarmati Andrea lexikon 2002. 163-164., Ferró Róza 2003. 14.)
