Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
180. Németh Péter (szerk.): Az I. Huszárhadosztály emlékezete visszaemlékezések, naplók. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1994. (továbbiakban: Németh 1994): 12-13. 181. Söptei 1992: 61-62. Egy 1944. augusztus 5-ei német felmérés szerint a 15. kp. zlj. veszteségei az egyik legmagasabbak voltak az egész 1. lovashadosztályon belül. Törzsének és zászlóalj közvetlenjei 10%-os, századai 38%-os veszteséggel zárták a lengyelországi hadműveleteket. 182. Veress D. Csaba: Magyarország hadikrónikája 1944-1945. Militaria Kiadó, Budapest, 2002. (továbbiakban: Veress 2002): 218. Az 1 magyar huszárhadosztály egységei Kiskunfélegyháza és Tiszakécske körzetében próbáltak védelmi szakaszt kialakítani. 183. Csima 1961: 277. 184. HL: AKVI: 221/1897. Az 1897-ben Marosvásárhelyen született Bitai István megjárta az első világháború harctereit. 1917-ben hadnaggyá nevezték ki. 1919-1920 között román hadifogságban volt. 1934 és 1941 között az 1. és a 16. kerékpáros zászlóaljaknál is szolgált. 1940-ben őrnaggyá, majd 1942. szeptember 30-án alezredessé nevezték ki. 1944. szeptember 14-én nevezték ki a 15. kp. zlj. parancsnokának. 1944. december 22-éig vezette az alakulatot, ugyanis ekkor gyomorvérzéssel a pápai kórházba került, ahonnan 1945 folyamán Németországba szállították. 185. HL: VII. / 101. Schell Zoltán ezredes iratai, 233. d. „Schell Zoltán adatgyűjtései a m. kir. 1. honvéd huszárhadosztály második világháborús történetéhez” 186. Csima 1961: 277. 187. Veress 2002: 275. 188. Veress 2002: 301. és 377. 189. Veress 2002: 384. 190. Vö.: Söptei 1992: 101. illetve Veress 2002: 406. A hadosztályparancsnokság Tökölön volt. 191. Veress 2002: 411. 192. Vö.: HL: VII. /101. Schell Zoltán ezredes iratai, 234. d. „Levelezés” illetve Söptei 1992: 101. 193. HL: VII. / 101. Schell Zoltán ezredes iratai, 233. d. Csepel szigeti harcok 1944. 194. Andrjuscsenko, Sz. A.: Dnyepertől a Dunáig. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1980. (továbbiakban. Andrjuscsenko 1980): 226-228. 195. Söptei 1992: 102. 196. Tomka Emil: Harctéri napló 1944-1945. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 2001. (továbbiakban: Tomka 2001): 132. 197. Csima 1961: 277. 198. Andrjuscsenko 1980: 227. A szovjetek valóban azt gondolták, hogy sikerült teljesen megsemmisíteni a magyar csapatokat. Pedig azok, ha nagy vesztességek árán is, de átkeltek a Dunán. „A szigeten védő 1. lovashadosztályt szinte teljesen megsemmisítettük. A magyar katonák egyes csoportjainak sikerült csak átjutnia a Duna nyugati partjaira. ” 199. Csima 1961: 277. Az 1. lovashadosztály erre a sorsra jutott alakulatai: 4. huszár ezred, 1 önálló huszár osztály, 4. gépkocsizó utász zászlóalj. 200. Németh 1994: 14. 201. Csima 1961: 279. 202. Csima 1961: 279. 203. HL: VII. / 101. Schell Zoltán ezredes iratai, 234. d. „Levelezés” 204. Tomka 2001: 257-258. 205. A csoportot Mihály Iván ezredesről nevezték el. 206. HL: VII. / 101. Schell Zoltán ezredes iratai, 234. d. Harcok a Vértesben, 1945. január-március 207. HL: VII. /101. Schell Zoltán ezredes iratai, 234. d. Harcok a Vértesben, 1945. január-március 208. Ennek a helyszínnek a feltárását a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának szakemberei Hamza Emil, Dr. Négyesi Lajos, és Sőregi Zoltán végezték. A 15. kp. zlj. ezen Vértes-hegységbeli haditettéről bővebben: http://csataterkutatas.fw.hu című honlapon lehet olvasni. 209. HL: VII. / 101. Schell Zoltán ezredes iratai, 234. d. Harcok a Vértesben, 1945. január-március 210. Söptei 1992: 121. 211. HL: II. / 1657. huszárhadosztály iratai 1944-1945 között 212. Kupa 1999 213. HL: IV / 244 134. d. A kiskunhalasi Balogh Adám kerékpáros laktanya iratai 214. Az objektum egy másik ismert kuruc brigadéros, Esze Tamás nevét vette fel. A sokáig üresen álló laktanyába végül a 37. honvéd lövész, majd gépkocsizó lövészezred költözött. 294 Végső István
