Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Wéber Mihály: Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről
Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről 133 évben a Budapest jobb parti üzletvezetőség főnöke a halasi illetőségű Kovács Lajos MÁV felügyelő lett, kinek a jóakaratú támogatása mellett sok halasi fiatalember lépett a vasút szolgálatába. Stepanek József (Stepanek Ernő festőművész és csipketervező apja) 1891 -tői volt állomásfőnök.6 Göbölyjáráson' (Balotaszállás) 1886-ban feltételes megállóhely létesült, amely 1907-ben rakodó állomássá lett. Pirtón is feltételes megállóhely volt már 1899-ben, amelyen 1912-ben forgalmi kitérő épült, s 1930-ban lett rakodó állomássá. Pirtói szőlők megállóhely 1934. május 10-én létesült.7 Kiskunhalas megindult a vasúti csomóponttáválás útján, de a terveket az első világháború vihara elsöpörte. „Régi óhaja volt a halasiaknak a budapest-zimonyi vasút második sínpárának a kiépítése. Ez a közlekedés megjavulását jelenti és közelebb viszi Halast az ország fővárosához. Most ez a kívánságunk közel van a megvalósuláshoz. Ugyanis a kereskedelmi miniszter a terveket jóváhagyta. Ez lesz az első kettős sínpár mely épülni fog. - Ha tekintetbe vesszük ezen Halasra nézve óriási előnyt.jelentő kettős sínpár építését és azt, hogy a közeljövőben kész lesz a halas-majsai vasút és épül a vasúti vendéglő, joggal mondhatjuk, hogy hatalmas vasúti gócpont leszünk. Hiába, akinek Krisztus a barátja, üdvözül.”8 A Kiskunhalas-Bácsalmás-Regőce (Rigyicza) vasútvonal A Halas-Bácsalmás-Regőce vasútvonal 69,6 km hosszúságú volt, melyet 1903. október 31-én adtak át a forgalomnak. Kiskunhalas állomásról indulva Bácsalmáson keresztül Regőcénél csatlakozott a Baja-Zombor-Újvidék vasúti vonalhoz.9 A vasúti vonalak kiépítéséhez és működtetéséhez a városnak nagy anyagi áldozatot kellett hozni. Ennek könnyítésére a befektetők vasúti részvénytársaságokat hoztak létre. Az első halasi vasúti részvénytársaság 1904-1934-ig működött, Halas-Bácsalmás- Rigyiczai Helyiérdekű Vasúti Rt. (a továbbiakban: HÉV) néven. 200 illetve 2.000 korona névértékű részvényeket bocsátottak ki.10 11 A helyi sajtó folyamatosan beszámolt a vasúti munkálatokról. „Halasról, Jankovácz-Rigyicza felé vezető vasút kiépítése ügyében a vállalat mérnökei városunkban megjelentek és a halasi indóháztól Alsószállás, Füzes- és Fehértópusztákon keresztül építendő útvonal helyszíni kijelölését, végleges kimérését megkezdették. ...”n „A halas-jankovácz-rigyiczai vasút építéséhez Pest vármegye 14-én, hétfőn tartott évnegyedes közgyűlésén a Halas határában 15 kilométer hosszúságban húzódó vonal kiépítéséhez kilométerenként 6.000, összesen 90.000 korona hozzájárulási összeget 6 Nagy Szeder István 1935. 95. 7 Nagy Szeder István 1935. 96. 8 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1912. július 24./ 9 Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet IV. Budapest, 1995. 169. 10 Szakái Aurél Kiskunhalas és környéke részvénytársaságai 1872-1944. In.: Múzeumi kutatások BácsKiskun Megyében 1998. Baja, 1999. 192. 11 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1902. április 2.
