Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

„Arad pedig a magyar Golgota”

A nagy téma megfestésének ötletét egy sok évvel később kelt levélben maga Thorma mondja el. Története hitelességét a címzett, Réti István azzal erősíti meg, hogy a művésztelepről írott könyvébe lényegre fogottabban, de változatlanul beépíti.8 „Nem tudom, emlékezel-e reá - írta Rétinek Budapestre- mikor 1892-ben kiállítottam a Szenvedőket, a nagybányai vendéglő dísztermében, és estefelé együtt sétálgattunk a piacon. Éppen halottak napja volt. Arról beszélgettem veled, hogy szeretnék egy ehhez hasonló hangulatú, de nagyobb szabású képet festeni. Ezen törtem a fejemet, és járás közben, amint pont a Molnár-féle könyvkereskedés előtt haladtunk el, mint a villámlás ötlött az eszembe a Vértanúk képe. Közöltem rögtön veled, hogy ezt meg fogom, meg akarom csinálni. És a következő év szeptember havában már hozzá is fogtam.” 9

Az Aradi vértanúk elkészültének története szinte minden részletében földeríthető.

Azon az őszön, 1893-ban már állott az a hatalmas faépítmény, mely előtt Thorma megkezdte a munkát. Családi házuk kertjében, a Fel- sőbányai utca 98. szám alatt szerkesztette és építtette azt a fadobozhoz hasonló alkotmányt, melybe az óriási vásznat beerősítette. Az ácsolatnak kétszárnyú kapuja volt, éjszakára be lehetett csukni. Kertjükből akkoriban még gyönyörű kilátás nyílott a nagybányai tájra, s vizenyős részén, mint ma is, haragoszöld színű, dús fű tenyészett. így dolgozott a festő a szabadban, beállított modellekkel, megfestve legelőbb az előtér már őszi avar szőnyegét. Közben elkészült a nagy felülvilágításos műterem, mely bár padló nélküli és fűthetetlen volt, de elég tágas arra, hogy az eredetileg 4x8 méteres (!) vásznat feszítőrámára rögzítse. Ez a műterem a lakóház udvari bejárata előtt (az utcai kerítésnél) állott és alapjai még most is kivehetők. (A ház mai tulajdonosa Grigáné Balázs Júlia, B. Csizér Éil- la nagybányai festőnő lánya, szülei elbeszéléséből mindkét műterem helyét pontosan azonosítani tudja.)

A múlt század pozitivizmusa és a naturalista festészet módszere került tökéletes harmóniába Thorma elgondolásában. Mit tudhatott a festő a közel fél évszázaddal azelőtti tragédiáról? A gyászünnepélyek beszédeinek néhány tárgyi adatán kívül nem sokat. Csak fogékony képzelete raktározhatta el tudatában a forradalom drámai epilógusának jelenetét. Elolvasott minden erre vonatkozó irodalmat. Ám azokban a helyszínt, a jelenetet hitelesen és pontosan rögzítő adatot keveset talált. 0 pe17