Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Lakhatás, lakosi jog

Fésűs beépítésű utca Félegyházán. Kis László rajza A földnélküliek természetesen tanyát sem építhettek, közülük többen a gazdák tanyáiban zsellérként, tanyás béresként laktak. A XVIII. század utolsó harmadától kezdtek a szőlőkben kunyhókat építeni ahol a szegényebbek, a zsellérségből kijutni akarók állandó lakást is kialakítottak. A tanács folyamatosan tiltotta mind a tanyai állandó lakások, mind a szőlőbeli lakások fennmaradását. Csakhogy tanyája többnyire olyan gazdának volt, aki a városban is épített házat és a tanyába fiait vagy cselédeit telepítette, ő maga csak ideiglenesen költözött ki. A szőlőkben lakóknak nem volt választási lehetőségük. A századfordulóra minden hatósági tiltás ellenére egyre többen alakították állandó lakássá tanyájukat. 1804-ben határrészenként összeírták a félegyházi házakat. A listára összesen 1059 házat 1639 számon jegyeztek fel.

12 Vagyis voltak olyan gazdák, akiknek több házuk, többnyire tanyájuk is volt. A tanyák száma 1786-1806 között 390-ről 580-ra növekedett.

13 A szántóföldi termelésnek már szinte elválaszthatatlan tartozéka a tanya. Az 1804-es összeírás szerint a félegyházi határrészben pl. a Ficsór családnak öt tanyája volt, a Czakónak három. Ebben a határrészben 76 tanyát írtak össze, s az említetteken kívül még három főnek volt két-két tanyája. Tizennyolc tanyában idegen tanyás lakott, tizennyolcban viszont a föld gazdája, úgy, hogy a városban nem is volt háza. A kisszállási határrészen 185 tanyából 12 BKML. Kf. Lt. Lad. 63. Cs 3. Sz 43./1804. 13 Rácz, 1980. 114