Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

séssel kapcsolatban pedig már azért sem tehetett szemrehányást Gáspárnak, mert a komáromi csata napján már Poeltenberg Ernő ezredes látta el a hadtestparancsnoksá™+ 262 got. Mi lehet tehát az igazság? Tény, hogy Gáspár az aradi hadbíróság előtt a függetlenség és a trónfosztás kimondásával kapcsolatos ellenérzésével magyarázta távozását de mindenki ezt vallotta. Az is tény, hogy 1849 májusában békealkalmazást kért azaz nem akarta végképp megvonni szolgálatait az ügytől, ahogy erre a szabadságot kérő levélben is utalt. Végül érdekes, hogy Görgei emlékirataiban ugyan utal arra, hogy Gáspárnak valószínűleg ellenérzései lehettek a függetlenség és a trónfosztás kimondásával kapcsolatban - de egyetlen szóval sem említi, hogy Gáspár emiatt távozott volna a hadtest éléről.

263 Természetesen elképzelhető, hogy Gáspárnak voltak efféle ellenérzései - de ezzel sokan voltak így. A szemrehányásokkal kapcsolatos tanúságok viszont azért érdekesek, mert azt jelzik: Gáspár érzékelhette, hogy hiába lett belőle hadtestparancsnok, nem tudott felnőni a feladathoz. Ha legalább részben hihetünk Pongrácz István és Zámbelly Lajos emlékiratainak, Hatvan óta nem volt eset, hogy a táborkari tisztek és a hadosztály- vagy dandárparancsnokok valamelyike ki ne oktatta volna Gáspárt, mit kellett volna jobban csinálni. (Bár Zámbelly - Görgeit és Aulichot kivéve - egyetlen elöljárójáról sem ír jót, s Görgeit is gyakran bírálja emlékiratában). Miután többségükkel hosszú ideig egy ezredben, a honvédseregben pedig egy rangban szolgált, nem rendelkezett olyan tekintéllyel, hogy az állandó kritizálásnak elejét vegye, s habitusa sem volt erre alkalmas. Gáspár egyéni tisztességét senki sem vonta kétségbe - s ehhez az is hozzátartozik, hogy ha valaki alkalmatlannak érzi magát egy feladat ellátására, inkább távozik, mintsem hogy bajt okozzon. Az sem elképzelhetetlen, hogy Gáspár harctéren elkövetett hibái betegségére vezethetők vissza: az ízületi fájdalmak talán már olyan fokot értek el nála, amely lehetetlenné tette a rugalmas reagálást. Görgei április 24-én, Komáromban, írott levelében utasította Gáspárt, hogy adja át a hadtest parancsnokságát Poeltenberg Ernő ezredesnek, s közölje kívánságát, hol akar tartózkodni egészsége helyreálltáig, illetve milyen békealkalmazásra gondolt.

264 Április 25-én Gáspár írta alá a hadtest napiparancsát, de még ezen a napon sor került a parancsnokváltásra.

265 Poeltenberg április 25-én Perbetérői sajátkezű jelentésben közölte, hogy átvette a hadtestparancsnokságot Gáspártól, hadosztálya parancsnokságát Liptay alezredesnek, a Liptay-dandár parancsnokságát pedig Lasberg őrnagynak adta át.

266 Poeltenberg április 26-án Perbetén állította ki Gáspár szabadságengedélyét, amely szerint az „meggyengült egészségének helyreálltáig fizetése és illetményének megtartása mellett, tetszése szerint választandó tartózkodási helyre szabadsággal ezennel Görgei Isaszeggel kapcsolatos szemrehányásáról megemlékezik egy tüzér is. Hatala Péter 38-39. o. 263 Görgey Artúr II. 38., 118. o. V. ö. 47. és 56. o. 264 MOL HM Ált. 1849:16590.; OHB 1849:7293. Közli Gáspár András: Czáfolat. A Honvéd, 1867. 36.0. 265 Okmánytár (e kötetben) No. 125. 266 MOL Görgei-ir. 1. d. d. sz. - A VII. hadtest április 27-i napiparancsát már Poeltenberg írta alá. HL 1848-49. 24/123., 24/286. Az április 26-i diszpozíció már az új parancsnoki beosztások alapján készült. MOL Görgey-lt. Hadparancs-jkv. No. 516. 70