Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

GÁSPÁR ANDRÁS HONVÉD TÁBORNOK A magyar történelmi emlékezet nagyon igazságtalan 1848-49 szereplőivel. A politikusok közül megőrizte Kossuth, Deák, Széchenyi, Petőfi, Vasvári nevét, s náluk jóval kevésbé Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Csány László, Batthyány Kázmér, Vukovics Sebő és más kormánytagok, képviselők, kormánybiztosok és közéleti szereplők nevét. A tábornokok közül a többségnek máig csak Görgei, Bem, Klapka, esetleg Mészáros, Perczel, Guyon és - érdeme felett - Dembinski jut eszébe. No és természetesen az aradi vértanúk, ám közülük Damjanichon kívül kevesek nevét ismerik. Vannak azután olyan tábornokok, akik neve szinte csak a szakemberek körében ismert; mert nem voltak aradi vértanúk, nem vezettek hadseregeket. Közéjük tartozik a szabadságharc kisnemesi származású, de polgári foglalkozású tábornoka, a kecskeméti születésű Gáspár András. Csizmadiából közhuszár, közhuszárból százados

2 Gáspár András 1804. november 23-án született Kecskeméten, a mai Fecske utca 20. szám alatti telken lévő egykori házban. Az apa, Gáspár András csizmadiamester háza akkor a II. tized 470. szám alatt állott. Az 1804-1816 közötti összeírások tanúsága szerint az apa nevén egy telkes házingatlant és egy hold szőlőt tartottak nyilván. A kismé1 Gáspár keresztnevét a különböző történelmi munkák hol Endrének, hol Andrásnak írják. Jómagam e munka első változatában szintén az Andrást használtam, de az okmánytár sajtó alá rendezése közben láttam, hogy Gáspár valamennyi olyan iraton, ahol a teljes nevét használta, Endrének írta magát. Ugyanakkor a kecskeméti helytörténeti kutatásokból, így az eredeti anyakönyvből egyértelműen kiderül, hogy Gáspárt Andrásként anyakönyvezték. Anyakönyvi bejegyzés: Kecskeméti Református Egyházközség anyakönyve III. Kereszteltek, házasultak és halottak anyakönyve 1804-1825. (Székelyné Körösi Ilona szíves közlése.) Miután a es. kir. hadseregben teljesített katonai szolgálata idejéből nem ismerünk sajátkezű, magyar nyelvű iratát, egyelőre eldönthetetlen, hogy ő maga mikor kezdte el Endrének írni magát. Ezért - miután a történeti irodalomban és a köztudatban egyaránt az András keresztnév rögzült, s Gáspár korai életpályájának legpontosabb krónikása, Vasváry Ferenc is az András keresztnevet használta munkájában, végül is a kötetben az András keresztnevet, ugyanakkor az okmánytár iratainál az Endrét tüntettem fel. Hasonló névírási problémák más 1848-49-es szereplőknél is jelentkeznek, elég ha Sulcz Félixre - Bátori Bódogra, Kohlmann - Kollmann Józsefre, vagy a legismertebbre, Görgey - Görgei Artúrra utalunk. - Gáspár életrajzait ld. Bartha Albert 90-91. o.; Perczel Miklós 151-152. o. (Závodszky Géza jegyzete).; Katona Tamás I. 31-32. o.; Bona Gábor 159-160. o.; Péterné Fehér Mária - Szabó Tamás - Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992. 100. o.; Sipos Gábor 3-19. o.; Péter I. Zoltán: Bihar község vitéz tábornoka. Bihari Napló, 1999. jún. 18. 7. o.; Hermann Róbert: Gáspár András honvédtábornok. (In:) Kecskemét is kiállítja... Kecskemétiek a szabadságharcban II. Szerk. Székelyné Körösi Ilona. Kecskemét, 2002. 9-78. o. Külön köszönetet mondok Székelyné Körösi Ilonának, aki a munka elkészítéséhez több kecskeméti és bihari újságcikk másolatát rendelkezésemre bocsátotta. Szintén köszönetet mondok Lenkefi Ferencnek, a Hadtörténelmi Levéltár főtanácsosának és Kemény Krisztiánnak, a Hadtörténelmi Levéltár levéltárosának, akik komoly segítséget nyújtottak számomra az iratok összegyűjtésében. 2 Gáspár kecskeméti éveinek és katonai pályakezdésének történetét rokona, Vasváry Ferenc írta meg. Vasváry Ferenc 311-315.0. 9