Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - Budavár bevétele 1849. május 21-én

dikon meg a vár alatt leselkedtünk, hogy az őrség el ne szökjék. Ostromra még ekkor nem is gondolhattunk, mert mindössze 7-8 ezren voltunk Aulik alatt, ágyúnk is csak 6 és 12 fontos volt, melylyel falat törni nem lehet. A várparancsnok Hentzy volt, az őrséget mintegy 5 ezer horvát határőr s 2-3 száz olasz gránátos képezte. Hentzyt Weiden főparancsnok azért hagyta Budán, mert tudta, hogy ez, miután már kétszer áruló volt, utolsó lehelletéig védeni fogja a várat, félvén, hogy ha a magyarok kezébe kerül, rögtön felkötik. Hentzy ugyanis eredetileg osztrák alezredes volt, de átjött hozzánk és hűséget esküdött, később azonban Pétervárott áruláson kapatván, hadi törvényszék elé állíttatott, de mielőtt fölötte ítéletet mondtak volna, a magyar kormány elköltözött Debreczenbe, s Hentzyt a börtönben felejtette, Windischgrätz pedig kibocsájtván őt, tábornokká nevezte és Budavár parancsnokává tette. Hentzy belátván helyzete nehéz voltát, Budát valóságos erőddé alakította át: a várfalakat kijavíttatta: a falakon belől, földdel megtömött zsákokból még egy sor sánczot épített, az útczák kövezetét felszaggatván, ebből a kapukhoz barikádokat rakatott, az útczákat faczölöpökkel elzáratta s a vízvezetéket hozzáférhetetlenül megerősítette; a falakra 48 sugár ágyút és 15 vetágyút alkalmazott, az élelmi és lőszertárt gazdagon megrakatta, végre a lakosság azon részét, mely nem volt képes magát két hónapra élelemmel ellátni, a várból kiparancsolta, szóval gondoskodott mindenről, a mi a vár védelmére szükséges volt. Budavár bevétele 1849. május 21-én April hó 29-én Kmety, május 2-dikán pedig Görgey érkezett meg az I., III. és VII. hadtesttel Buda alá s így az ostromló sereg száma, mely eddig alig 6-7 ezer volt, 35-40 ezerre rúgott, de Görgey nehéz ágyúkat most sem hozott magával egyet sem s így a falon való réstörésre semmi kilátás nem volt, a tisztán lajtorjával való megmászás pedig előre is lehetetlennek látszott; Görgey mindazáltal megállapította az ostromlás rendét, beizent Hentzyhez, hogy a várat adja fel s miután ettől tagadó választ nyert, megparancsolta, hogy a várat, kivéve annak a Duna felé eső részét, minden oldalról lőjjék. Ennek folytán a fallövést szakadatlanul folytatták 16-dikáig, ekkor a Teleky-féle ház (most József herceg palotája) közvetlen szomszédságában a várfalon egy csekély rést törtek a mieink, mire Görgey rohamot parancsolt, oly módon, hogy Nagy Sándor hadteste a rést támadja meg, mi Aulik alatt a résen felül, Kmety hadteste a résen alól lajtorjákon másszuk meg a falakat. - E czélból a rohamot megelőző napokon toborzás nyittatott önkéntes lajtorjavivők és támogatókra, minthogy azonban egy ember sem találkozott a táborban, ki nem ajálkozott volna, megtartatott az első intézkedés 42