Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael (1828–1895)

olyan nevezetes helyszíneken, mint Kál-Kápolna, Buda, Királyrév, Zsigárd, Pered, Szőny, Ács, Komárom. 1849. október 4-én a honvédek számára kialkudott menlevéllel hagyhatta el Komárom várát. 1848/49-es élményeit az 1880-as években foglalta írásba, és 19 részes cikksorozatban a Kecskeméti Lapok című politikai és társadalmi hetilapban is megjelentette.

8 A lap 1887. január 9-i számának Kecskemét önismertetéséhez című vezércikke Dékány Rafael 1848/49-es írásait Hornyik János főjegyző, történetíró, Hajagos Imre geográfus, Katona Zsigmond gyógyszerész és más nevezetes kecskemétiek munkássága mellett említette.

9 Családja úgy tartotta számon, hogy „Ráfi bátyánk jó katona volt, mutatja az, hogy őrmesternek léptették elő Budavár bevétele után", maga azonban nem dicsekedett, a sikerekről mindig többes számban írt. Visszaemlékezésében az 1848 júniusi kitüntetéséről sem írt.

10 A szabadságharc leverését követően hazatért Kecskemétre, majd Pesten folytatta félbeszakított tanulmányait. Befejezte a középiskolát, 1852-ben érettségi vizsgát tett, és beiratkozott a pesti orvosi karra. Az orvosi stúdiumokat Bécsben folytatta, ahol 1858-ban orvosi diplomát szerzett. Bár orvosi gyakorlatot keresett, szülővárosa a kecskeméti alreáliskolához hívta és az összes természettudományi tárgy tanárává nevezte ki. Az alreáliskola 1857-ben nyílt meg a piarista gimnázium épületében. Létrehozásában nagy szerepe volt az önkényuralmi időszak felsőbb tanügyi törekvéseinek, amely szerint a piarista gimnáziumot kellett volna alreáliskolává alakítani. Kecskemét városa a 18. század első fele óta eredményesen működő, jóhírű piarista alma mater megmentését úgy tudta elérni, hogy felajánlotta segítségét egy új intézmény, az alreáliskola létrehozásához, és biztosította a tanárok fizetését. Az iskola tanterve a reáltárgyakra való különös tekintettel állt össze, kiemelten magas óraszámban tanították a természettudományokat, a rajzot és az építészetet. Mivel ezt a katolikus jellegű iskolát nem sikerült közös városi intézménnyé alakítani és az iránta való érdeklődés is csekély volt, 1861-ben megszüntették. Dékány Rafaelt ekkor a besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumba helyezték át. Itt vette feleségül Hell Hermint, aki hét gyermeket szült. 1862-64-ben a pozsonyi főreáliskolában, 1864-70-ben a budai katolikus főgimnáziumban tanított. 1864-ben a pesti tudományegyetemen letette a tanári képesítő vizsgákat a történelem és földrajz tantárgyak magyar és német tannyelvű oktatására. 1867 után Horváth Döme műfordító, könyvkiadó és országgyűlési képviselő ajánlotta Kecskemétet Eötvös József vallás-és közoktatásügyi miniszter figyel8 Karczolatok az 1848/49-iki 25-ik honvédzászlóalj élményeiből: Kecskeméti Lapok 19. évf. 1886.1., 4., 6., 13., 29., 31., 32., 34., 38., 40., 42., 45., 46., 47., 48., 50., sz.; 20. évf. 1887. 4., 6. sz. 9 Kecskeméti Lapok 20. évf. 1887. 2. sz. 10 Névjegyzék Rezsnyi Imre százados, zászlóaljparancsnok aláírásával a jún. 16-i zsigárdi csatában magukat kitüntetett és „érdemrenddel feldíszíteni ajánlott" egyénekről, Aszódi tábor, 1849. jún. 17. A 9 névből álló névsorban a 3. Dékán Raphael, kecskeméti, Pest megyei, magyar nemzetiségű, 20 éves nőtlen fiatalember, aki „az áttörésnél lelkesítette a legénységet s elöl ment." MOL H 75 HM Általános Iratok, 22450. (Mikrofilm) 11