Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

nal Vácra szállítjuk, s így utánuk a többit". Az első szállítást azonban csak szeptember 6-ára ígérték.

31 Hiába sürgette, kemény hangú levélben utasította a főszolgabíró Kecskemét elöljáróit, azok megvárták a szeptember 12-én, a déli országrészből hazatérő nemzetőröket, akik átadták fegyvereik egy részét. (A város védelmére csak 100 puska maradhatott itthon.) A 318 önkéntes szeptember 15ére állt készen az indulásra. (Az önkéntesek névsorát lásd a 2. számú mellékletben!) A kecskeméti önkénteseknek azonban nem volt idejük Vácra menni gyakorlatozni, Pákozdnál egyesültek a Pest megyei 2. (Guyon Richárd vezette) zászlóaljjal. Jellacic 1848. szeptember 11-én Légrádnál úgy kelt át seregével a Dráván, hogy „egyetlen szóval sem értesítette a magyar kormányt, mégcsak ultimátumot sem küldött. Lopva, haramia módjára tört az országra. Csapatai fekete-sárga „császárunkért" hadizászlók alatt vonultak be Magyarországra."

32 A támadó horvát sereg 35-40 ezer főből állt, ebből 22 ezer rendes sorezredbeli katona s kb. 15 ezer szerezsán (határőrvidéki ezredben járőrszolgálatot teljesítő többnyire lovas katona) és népfölkelő.

33 A sereg Csáktornyán, Perlakon, Kanizsán, Berényen át Sárd felé tartott. A magyar sereg Teleki Ádám vezetésével egész Keszthelyig hátrált előlük. Szeptember 26-án Jellacic megszállta Székesfehérvárt. Alapvető célja a főváros elfoglalása volt. A magyar kormány és a hadvezetés ezt mindenáron meg akarta akadályozni, s a megalakult nemzetőrcsapatokat a Velencei tó mellé összpontosította. * * * „A 71 -dik - másképp s ismeretesben pestmegyei 2-dik zászlóalj [amely csak 1849. januárjában lett 71. - szerző], a hasonmegyei 1-ső zászlóaljjal egyidőben, 1848-dik évi September elején, ugyanazon ministeri megbízott Ivánka Imre kinevezett őrnagy alatt Váczon alakult."

34 A mintegy 1.100 fős zászlóalj igen tarka képet mutatott, mert ruházatukról, fegyverzetükről a kiállító hatóságok maguk intézkedtek. Tisztikara művelt, tanult ifjakból állt, akik közül többen megyei tisztviselők, földbirtokosok voltak. A zászlóalj 1/3-a a régi, tíz hónapos honvédekből állt. Szeptember közepén Ivánka vezetésével Pestre mentek. Az Ujépü•" BKMOL

IV. 1604. II./61. sz. irat. и Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története. II. köt. 178. old. " Hermann Róbert kutatásai alapján a horvát sereg létszámát 51.117 főre teszi, melyet 1902 ló és 48 löveg erősített. Hermann Róbert: Az 1848. őszi események a Dunántú-on és a Felvidéken (1848. szept - nov.) In: A szabadságharc katonai története (Szerk. Bona ^aboi ; lób. old. 14 A 71. zászlóalj történetét egy honvédszázados elbeszélése nyomán Szirondi álnév alatt Birányi Ákos közölte a Pesten 1850-ben kiadott „Forradalmi képcsarnok. Regény és való 1848 és 1849ből" címmel. Birányi a zászlóalj megalakulásától a komáromi várba 1848 decemberében történt vezénylésükig kísérte végig a zászlóalj történetét. Regény és való 171. old. 88