Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok
küldte, s az ott lévő három löveggel lövette az ellenség túlparti állásait. Perczel a támadásra szánt csapatokat éjfélkor sorakoztatta fel, s 8-án hajnali egy órakor Csáktornyáról indította útnak Nedelic felé. Ezzel valószínűleg azt akarta elérni, hogy az ellenséges előőrsök, ha észre is veszik mozgását, azt higgyék, hogy Várasd felé készül. Nedelic előtt azonban Friedau felé irányította csapatait. Az elővédet Gáspár vezette. A csapatok reggel 6 órakor érték el Polsterau városát. Perczel a Zrínyi-csapat Bangya János és Kovács Ágoston századosok vezette 1-2. századait és a Miklóshuszárokat küldte előre a város mögötti malomban tanyázó ellenséges előőrsök ellen. Ezek megrohanták és „részint leölék, részint elfogák és visszakergették" a 20 dragonyosból és a 9. vadászzászlóalj egy szakaszából álló előőrséget. A János-dragonyosok 2 halottat, 2 sebesültet, több foglyot és három eltűntet, a vadászok 12 foglyot veszítettek. A küzdelemben kitüntette magát Vasváry Pál és Umheiser András őrmester. A friedaui es. kir. helyőrséget 12 század gyalogság, négy század dragonyos és egy hatfontos üteg képezte. A város előtt Perczel szétbontakoztatta csapatait. A jobbszárnyon a Hunyadi-csapat, középen a szabolcsi zászlóalj, a balszárnyon a Zrínyi-csapat nyomult előre. A zalaiak tartalékban maradtak. Perczel személyesen jelölte ki a tüzérség tüzelőállását. Négy lövege lőni kezdte az ellenséges tüzérséget; a másik 8 ágyút a hely szűke miatt nem lehetett felállítani. A Zrínyiek egy százada szuronyt szegezve rohanta meg s kényszerítette visszavonulásra az ellenséges tüzérséget. A gyalogság bevette a várost. A rohamban különösen a szabolcsiak és a Zrínyiek tüntették ki magukat. A szabolcsiak ostrommal bevettek egy házat, s lefegyverezték a bent lévőket. Ekkor a Zrínyiek egy százada szintén megrohanta a házat, s olyan erősen tüzelt, hogy a városba benyomuló huszárok is megálltak. így az ellenség két lövege is időt nyert a menekülésre. A es. kir. csapatok a várostól nyugatra húzódó magaslatokon fedett tüzelőállásból hat löveggel lőtték a magyar tüzérség említett négy lövegét. Félórás ágyúpárbaj után a cs. kir. tüzérség két löveg kerekeit szétlőtte. Most a két tarack egyedül maradt, de így is képes volt megfelelni az ellenséges tüzérségnek. A tüzelés 11 óráig folyt, s ekkor Perczel elrendelte a visszavonulást. Az ellenség Gross-Sonntagra vonult vissza, s nem üldözte Perczeit. 1 " 4 Perczel hadijelentésében - több más tiszt mellett - ismét dicsérőleg említette Gáspárt. Hasonlóan Gáspárt dicsérte a Marczius Tizenötödike haditudósítója is. 105 Másnap Perczel arról értesült, hogy Jellacic határőrzászlóaljai és négy 12 fontos löveg érkeztek Grazba, Csáktornya ostromára. Haditanácsot tartott, amely úgy döntött, hogy feladják a Muraközt. Perczel abban reménykedett, hogy e visszavonulást nyugodtan hajthatja végre. Serege november 11-én hagyta el az áradás által „csaknem Balatonná" vált Muraközt. Ez az utolsó pillanatban történt, mert a Mura vize az átkelés után pár órával elvitte a letenyei hidat. 104 A hadműveletekre lel. Hermann Róbert, 1995. 30-38. o. w5 Perczel - OHB, Csáktornya, 1848. november 9-10. Közli Hermann Róbert, 1998. 51. o.; Marczius Tizenötödike, 1848. nov. 13. No. 207. 35
